Miért döntött 50 bázispontos csökkentés mellett a jegybank?
A testület indoklása szerint a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve döntöttek az alapkamat csökkentése mellett. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi - fűzik hozzá.
A tanács értékelése szerint a gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el. A középtávú inflációs kilátások a monetáris tanács megítélése szerint kedvezőek. Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket.
A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az áfaemelést áraikban. Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik. A külső egyensúly látványosan javul, amiben a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges - fogalmaznak.
A munkaerő-piaci alkalmazkodás némileg elmarad a várttól a testület szerint. Az elmúlt hónapokban a gazdaság teljesítményéhez képest magas bérindex volt tapasztalható. Hosszú távú árstabilitás nem alakulhat ki a termelékenységnövekedést tartósan meghaladó reálbér-emelkedések mellett - figyelmeztetnek. A jövő évi adócsökkentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók és munkaadók a termelékenységnövekedésnek és az inflációs kilátásoknak megfelelő bérekben állapodjanak meg.
A visszafogott bérezés javíthatja a vállalati szektor profitabilitását, így hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság gyorsabb kilábalásához. A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban tovább erősödött, ami Magyarországon elsősorban az állampapír-piaci és bankközi hozamok esésében nyilvánult meg. A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt hónapokhoz képest alacsony szinten stabilizálódott, a magyar állam kockázati felára pedig a Lehman-csőd előtti szintek közelébe süllyedt. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is törékeny - vélik. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. október 7-én 14 órakor jelenik meg.
