Miért nem kaptunk értesítést az adózói minősítésünkről? Miért éri meg megbízható adózónak lenni?

 „Azoknak az adózóknak, akik úgy gondolják, hogy a megbízható adózói minősítéshez szükséges jogszabályi feltételeket teljesítették, de eddig nem kaptak ilyen értesítést az adóhatóságtól, mindenképpen érdemes ismételten áttekinteniük a számos előnnyel járó megbízható adózói minősítés jogszabályi feltételeit, és amennyiben indokolt, megtenniük a további lépéseket. A megbízható adózói minősítés elmaradása miatt érdemes mielőbb kifogással élni, amelyre a 2016. május 1-jétől számított hat hónapon belül van lehetőségük az adózóknak” – mondta dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.

A megbízható adózóvá válás jogszabályi feltételei közül számos kritérium további értelmezést, magyarázatot igényel. Ilyen feltétel például az adóteljesítmény, amely alatt az adózó bruttó módon számított – költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt – összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlagát kell érteni. Ebben a számításban az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható ÁFA értékei közül a nagyobb abszolút értékűt kell figyelembe venni.

Nem kizárt, hogy az adóteljesítmény fenti meghatározása több esetben problémákat vethet fel, mivel az Art. a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról szóló 4/2012. (II. 14.) NGM rendelettel (a továbbiakban: NGM rendelet) szemben nem tartalmazza például az adóteljesítmény-elemek megjelölését. Ráadásul az adóteljesítmény számításának részletes szabályai sem kerültek kidolgozásra. Az adóévtől eltérő üzleti évet választók esetén is gondok merülhetnek fel az adóteljesítmény számítása kapcsán: kérdéses, hogy esetükben hogyan kell értelmezni az egy évre vetített értéket az eltérő esedékességű bevallási és befizetési kötelezettségeikre tekintettel.

Érdemes továbbá figyelemmel lenni arra is, hogy az adóhatósági ellenőrzések során tett megállapításokkal kapcsolatban nem az adózó terhére megállapított adóhiányt, hanem az adókülönbözetet nevesíti a jogszabály. Az adózó terhére megállapított adókülönbözet összegét például sem az adózó javára azonos adónemben feltárt összeg, sem a korábbi időszakból származó elhatárolt veszteség figyelembe vétele nem érinti. Mindez szélsőséges esetben azt is eredményezheti, hogy egy adóhiány megállapítása nélkül záruló ellenőrzés is kizáró ok lehet. Szintén kérdéses, hogy az adóhatóság által megállapított adókülönbözetnek csak a jogerős határozattal megállapított adókülönbözet minősül-e, ahogyan az is, hogy az esetlegesen folyamatban lévő bírósági eljárások, illetve azok eredményei hogyan kerülnek majd figyelembevételre a minősítés során, illetve a bírósági eljárások lezárását követően.

A fenti kérdésekről a NAV honlapján elérhető, az adózói minősítéssel kapcsolatos tudnivalókról szóló 71. számú információs füzet ad részben tájékoztatást, ám ennek ellenére számos kérdés maradt, amely további tisztázásra szorul. Éppen ezért – figyelemmel a hathónapos jogvesztő határidőre is – a jogszabályi feltételek fennállása esetén a fenti felvetések hivatalos állásfoglalással való rendezését megelőzően is érdemes időben kifogással élni.

A megbízható adózók az alábbi fontosabb kedvezményekben részesülnek:

• a visszaigényelt áfát 2017. január 1-jétől 45 napon belül, 2018. január 1-jétől 30 napon belül utalja ki számukra az adóhatóság;
• az ellenőrzés határideje esetükben legfeljebb 180 nap (az együttműködési és az iratátadási kötelezettség megsértésének kivételével);
• bejelentési, bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettségük nem- vagy hibás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság először – határidő kitűzésével – felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására;
• mulasztási bírság kiszabására kizárólag a felhívás eredménytelensége esetén kerülhet sor, amelynek mértéke az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka;
• az adóbírság mértéke az általános szabályok alapján kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka;
• 10.000 forinttól 500.000 forintig terjedő adótartozásra automatikus pótlékmentes részletfizetés.