Miért ment Putyin Ankarába?
Mindezt Jurij Usakov, az orosz kormány apparátusának helyettes vezetője közölte újságírókkal. Hozzátette: a két fél munkacsoportot hoz létre a Samsun-Ceyhan kőolajvezetékről. Usakov azt is elmondta: a kormányfők "széles összefüggésben" megvitatják a Kaszpi-térségből Oroszország elkerülésével Európába irányuló Nabucco-vezeték tervét is, de "ez természetesen a dokumentumokban nem szerepel majd".
A csütörtöki orosz lapok szerint Moszkva már kétszer is kérelmet nyújtott be a török félnél a Déli Áramlat ügyében, de mindeddig nem járt sikerrel. Most az engedély fejében biztosítani szándékozik a Samsun-Ceyhan vezeték kőolajellátását. Hivatalos forrásokból származó értesülések alapján a Kommerszant című orosz gazdasági lap csütörtökön azt írta, hogy az előzetesen elért elvi megállapodás értelmében a Déli Áramlattal kapcsolatos kutatások már augusztusban megkezdődnek, s az építkezés 2010-ben kezdődik. A Samsun-Ceyhan vezetéken Törökországból az európai piacokra áramlik majd az olaj. A vezeték építését idén áprilisban kezdte meg az olasz Eni S.p.A..
A Fekete-tengeri Samsun kikötőből a Földközi-tengeri Jeihanba irányuló, 4 milliárd dolláros beruházással épülő 555 kilométeres vezeték - amelynek teljes kapacitása a tervek szerint napi 1,5 millió hordó lesz - lehetővé teszi a korlátozott áteresztő képességgel rendelkező Boszporuszon haladó és környezeti károkat okozó tankhajók számának jelentős csökkentését. Mindemellett szó lesz a Kék Áramlat gázvezeték bővítéséről. Lényegében az a terv, hogy egy második ággal bővítik a vezetéket, ezzel kapacitását évi 6 milliárd köbméterre növelik, s nem csupán Izraelbe, hanem Európába is szállítanak rajta gázt. A Kommerszant török forrásokat idézve azt írta, hogy Ankarában még mindig kételkednek a Déli Áramlat kérdésében.
Úgy vélik, hogy ha a Kék Áramlat kapacitása megnő, nem szükséges megépíteni a Déli Áramlatot. Az utóbbi terv akkor merült fel, amikor Moszkva nem tudta rábírni Törökországot, hogy engedje át területén az orosz gázt. Igaz, akkor még arról volt szó, hogy a Déli Áramlat az Ukrajna területéhez tartozó kontinentális talapzaton halad majd a Fekete-tenger fenekén. Jelenleg mindkét projekt jövője homályos. Mindazonáltal orosz kormányforrások közölték: az ankarai megállapodással érvényüket vesztik a Déli Áramlatról Ukrajnával kötött megállapodás, és Kijevvel a Déli Áramlatról a továbbiakban nem tárgyalnak.
Valójában a probléma, amely évekre elodázhatja a kérdés megoldását az orosz-ukrán határ kijelölésében van: Kijev ehhez a feltételhez köti a kérdést, míg Moszkva a vitatott területek közös használatához ragaszkodik. Kijev azonban nem zárkózott el a Déli Áramlattól - mondták a lapnak ukrán kormányforrások. Török források szerint az orosz energetikai miniszter nemrég újra javasolta, hogy Ankara vegyen részt a Déli Áramlatban, s a török fél azt ígérte, megfontolja a javaslatot. Ankara korábban ellenezte a bulgáriai Burgasz és a görögországi Alekszandropolisz között Oroszország által javasolt vezeték építését, s még azt is fontolóra vette, hogy párhuzamos vezetéket épít.
Közben az új bolgár kormány egyelőre moratóriumot hirdetett több nagyobb projektre, így a Déli Áramlatra és a Burgasz-Alekszandropolisz kőolajvezetékre. Két ilyen vezeték azonban semmiképpen sem gazdaságos, s nincs is elegendő kőolaj hozzá - idézett a Kommerszant szakértőket, akik úgy vélték: amennyiben a két fél megállapodik a Samsun-Ceyhan vezetékről, Moszkva vélhetően letesz a Burgasz-Alexandropolisz vezetékről.
