Min múlik az olimpiai érem?
Az Amerikai Egyesült Államok 104 érmével, ebből 46 arannyal ismét az olimpiai éremtábla élen zárt, mint ahogy az elmúlt 10 évben folyamatosan. Az USA azonban nemcsak az olimpián jeleskedik: a világ GDP listáján is az első, 15.094.025 millió dolláros bruttó hazai termékével (2011).
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a népesség, annál több az éremesélyes tehetség, valamint hogy minél nagyobb az életszínvonal, annál jobb körülményeket biztosíthatnak a versenyzők felkészítéséhez.
„Az, hogy minél magasabb a GDP, annál több pénzt fektet az állam a sportba, nem feltétlenül igaz - ezt az USA példája is jól mutatja. Bár az USA első helyen áll a világ GDP listáján, az ország Olimpiai Bizottságának támogatása a sportszövetségek költségvetésének mindössze 30-35 százalékát teszi ki, így az olimpiai csapat más finanszírozási formáktól számíthat pénzforrásokra. Az adományok, a vállalati szponzorációk, a média és televízió közvetítési jogok azok, amik jelentősen megnövelik a sportági szövetségek büdzséjét.” – nyilatkozta Mészáros Tibor, a K&H Bank betéti és befektetési marketing főosztály igazgatója, a K&H olimpiai és paralimpiai kártyaprogram zsűritagja. Az, hogy az USA államilag csak a szövetségek költségvetésének egyharmadát fedezi, ellentétben áll a kommunista országok, például Kína vagy Észak-Korea példájával, akiknél az állam finanszírozza döntően a sportot.”
Kína, 88 érméből 38 arannyal a második helyen áll az összesített éremtáblán. A világ egyik leggyorsabban fejlődő országa 7.298.147 millió dolláros éves GDP-vel az országok bruttó nemzeti jövedelem listáján is a második helyen áll, szintén az USA után.
„Az ázsiai országban teljesen más a sport finanszírozásának rendszere, mint Amerikában, itt ugyanis inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tehetséges gyermekeket mielőbb felfedezzék, és kiemelt edzésprogramban részesítsék.” – mondta el Mészáros Tibor.
Kína igyekszik a sportot tekintve is az élre törni. Míg 1992-ben mindössze 1 milliárd dollárt fektettek a sportba, 2008-ban már 15 milliárdot invesztáltak a sportolók felkészítésébe. Így Kína az 1994-es negyedik helyről 2008-ban az első helyre ugrott az aranyérmek tekintetében, és második helyet szerezte az összérmek listáján, idén pedig szintén a második helyen végzett.
Nagy-Britannia, ugyan csak 7. a világ GDP listáján, az összesített éremtáblán 3. helyet szerzett, kiemelkedő teljesítményt nyújtva Londonban. Helyezése jól példázza, hogy nemcsak a népesség, és az életszínvonal, de a hazai pálya is sokat számít az érmek tekintetében.
„A britek egyértelműen John Major ex-miniszterelnöknek tulajdonítják a sikert, aki 1994-ben bevezette, hogy a lottóbevételek 28 százaléka egy speciális finanszírozási alapba, az ún. Nemzeti Lottó Alapba kerüljön, amelyből kulturális, nemzeti örökségi és sportcélokat finanszíroznak. Az Alap 16,6 százalékát kell sportra fordítani, amely körülbelül 100 millió fontot jelent évente. Ennek 23 százalékát elit sportok finanszírozására fordítják a maradékot pedig a kormány sportcéljainak megvalósítását és a közösségi sportokat segítik elő” – összegezte a szigetország sportfinanszírozását Mészáros Tibor.
Az 1996-os olimpián még nem látszott a hatás, mert 15 érmével és egyetlen aranyával Nagy-Britannia csak a listák végén kullogott (52. az aranyérmek, 17. az összérmek tekintetében), 4 évvel később már 10. volt az összesített éremtáblán, 2004-ben a 11. helyen zárt, Pekingben viszont már a negyedik helyet birtokolta. Az idei 3. helyezés pedig már egyértelműen a tudatos támogatás gyümölcse.
Magyarország 140.303 millió dollár bruttó nemzeti jövedelemmel 56. az országok GDP listáján, a londoni összesített éremtáblán azonban az előkelő 9. helyet érte el, a népességarányos táblázaton pedig a 8. helyen végzett.
A 2012. január elsején hatályba lépett sporttörvény módosítása a Magyar Olimpiai Bizottság kezébe helyezte a magyar sportélet irányítását, kiszélesítve jogkörét és megnövelve anyagi forrásait. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 5 köztestület helyett egyedül a MOB dönti el, hova kerül az államtól a sportra szánt pénz. A sportági szakszövetségeknek pedig minden év június 15-ig sportszakmai és pénzügyi tervet kell készíteniük a MOB részére az állami támogatás fejében.
Az elmúlt évtizedben 11 egyéni (atlétika, birkózás, judo, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás, vívás, rövidpályás gyorskorcsolya) és két csapatsportág (vízilabda, kézilabda) határozta meg a magyar olimpiai sport eredményességét. „A MOB célja, hogy ezt a 11 sportágak kiemelt támogatásban részesítse az olimpiai felkészülés során, valamint a látványsportágak körébe sorolt öt sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) számára is elősegítse a kedvező finanszírozást” – mondta el Szabó Bence, a MOB sportigazgatója. A látványsportok bevételeit célzott növelni a tavaly hatályba lépett társaságiadó-törvény, mely lehetővé teszi, hogy a vállalatok társasági adójukból maximum 70 százalékkal közvetlenül a látványsportokat támogassák. Ezen kívül a kormány célja, hogy pár év alatt az európai szintre, azaz egy százalékra növelje a sport részesedését a teljes költségvetésből.
