2015. 12. 22. 23:05
A Fidesz-frakció szerint azok kritizálják az egyezséget a bérekről és a minimálbérről, akik kormányzásuk alatt csökkentették a dolgozók béreit és jelenleg is adóemeléseket akarnak.
A nagyobbik kormánypárt parlament frakciója keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az MSZP a nap folyamán közleményében azt írta: Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett közleményében úgy fogalmazott: pártja szerint a kormány nemet mondott arra a szakszervezeti kérésre, hogy kezdődjenek tárgyalások a minimálbér felzárkóztatásáról a létminimumhoz, ezért 2018-ban sem lesz elég nyolc óra munka ahhoz, hogy legalább a megélhetéshez szükséges pénzt meg lehessen keresni.
A Fidesz-frakció szerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök "még egy éve is el akarta törölni a minimálbért, lehetővé téve ezzel a dolgozók teljes kiszolgáltatottságát", foglalkoztatásukat a minimálbérnél alacsonyabb béréért, sőt, egyhavi juttatást is "elvettek" az emberektől.
Közölték: a polgári kormányzás kezdete óta minden évben volt minimálbér-emelés és januártól is lesz, mert a munkaadói és munkavállalói szervezetek hosszú tárgyalások után megtették javaslatukat a kormánynak. Hozzátették: a javaslatban szereplő összeg a minimálbérnél 5,6 százalékos reálbér-emelkedést jelent, amire 13 éve nem volt példa.
Kiemelték: a Fidesz emellett a személyi jövedelemadó csökkentésével, a kétgyermekesek családi adókedvezményének növelésével és a közszférában béremelési programokkal segíti a dolgozókat jövőre is.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel kedden Budapesten.
A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget. (MTI)
