Mire költsük az uniós forrásokat?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös vállalatának vezérigazgatója hangsúlyozta: 2013-ban, a gazdasági válság immár ötödik évében egyértelműen látszik, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló források beszűkültek, a szektor súlyos likviditási hiánnyal küzd. A vállalkozások tőkehiányosak, a hitelhez jutás megnehezedett, és bár látni jeleket a bankok hitelezési készségének erősödésére, jelentős javulás rövid távon nem várható.
A piaczsugorodás talán megállt, de még nem lehet számolni fogyasztásnövekedéssel, ezért ezen források korlátozott elérhetősége miatt a vállalkozók szinte csak az európai uniós pénzekre számíthatnak - fejtette ki. A vezérigazgató rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési és kkv-programok a 2007-2013. évi fejlesztési ciklusban jól teljesítettek, ebből pedig az következik, hogy ezekre óriási kereslet volna. Fontos lenne folytatni, bővíteni a túligényléseket mutató, hatékony programokat.
Ilyen lehetne például a kombinált mikrohitelezés, amely konstrukció forrásai Közép-Magyarországon nagyon hamar kimerültek, a többi régióban pedig a tervezettnél előbb kellett felfüggeszteni a pályázatot. Hangsúlyozta: óriási jelentősége van annak, hogy már a stratégia tervezési szakaszában beépüljenek a vállalkozói észrevételek, hiszen 2014-2020. között, hét éven át az elfogadott programok mentén lehet csak lehívni az uniós forrásokat, ezért azok mértéke és a prioritások helyes meghatározása döntő lehet a gazdaság növekedése szempontjából. A vállalkozásfejlesztésben jelentős szerepet játszó Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ mindig arra törekedett, hogy a vállalkozásoknál ténylegesen felmerült problémákra adjon választ termékeivel.
Ezért is dolgozta ki például az uniós támogatásokhoz önerőhiány problémával küzdő, vagy az elnyert pályázati pénzek előfinanszírozását nehezen teljesítő vállalkozások számára a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelt, és a nyert támogatásokra igényelhető Széchenyi Támogatást Megelőző Hitel konstrukciókat - emlékeztetett a KAVOSZ vezérigazgatója. Krisán László szerint érdemes lenne végiggondolni, hogy a következő uniós ciklusban a támogatásban részesülő vállalkozások sokkal könnyebben, szinte automatikusan élhessenek az önerő biztosítását segítő hitellel, valamint az általános előleglehívás lehetőségével.
Az egyértelmű elvárás, hogy a pályáztató szervezetek vállalkozóbarátok, és ne "bürokratabarátok" legyenek - fogalmazott. A KAVOSZ adatai szerint folytatódott a Széchenyi Kártya Program növekedése, az indulás óta létrejött hitelügyletek száma rövidesen eléri a 180 ezret, a kereskedelmi bankok több mint 1150 milliárd forint összegű kedvező kamatozású hitelkeretet bocsátottak az ügyfelek rendelkezésére. Az elmúlt években már több mint évi 140 milliárd forint hitelkeret nyílt meg az Széchenyi Kártya ügyfeleinek.
