A bázeli székhelyű, jegybankok közötti együttműködést támogató intézmény munkatanulmánya az Egyesült Államok 2019 januárja és 2025 júniusa közötti heti adatait vizsgálta. Iñaki Aldasoro, a BIS közgazdásza és Rashad Ahmed, az Andersen Institute for Finance and Economics kutatója azt találta, hogy a stabilcoinok piaci kapitalizációjának növekedése lassul, amikor a bankok emelik a betéti kamataikat.

A magasabb banki kamat a stabilcoinok ellen dolgozhat

A kutatók mintájában a stabilcoinok összesített piaci értéke egy átlagos, tízhetes időszak alatt körülbelül 15 százalékkal nőtt. A tanulmány alapmodellje szerint már a betéti kamatok mindössze 1 bázispontos emelkedése is 12 százalék körülire mérsékelte ezt a növekedést. Egy másik, az ok-okozati kapcsolat elkülönítésére szolgáló módszerrel pedig körülbelül 6 százalékos bővülést becsültek.

A stabilcoinok piaca tehát ezekben az esetekben sem zsugorodott, csupán lassabban növekedett.

A kutatók a banki kamatpolitika sajátosságát használták fel annak vizsgálatára, hogy valóban összefüggés áll-e fenn a két jelenség között. A bankok ugyanis jellemzően kevésbé emelik a megtakarítási kamatokat addig, amíg a szövetségi alapkamat el nem éri a 3 százalék körüli szintet. E fölött azonban gyorsabban módosítják a betéti ajánlataikat.

Az összefüggés erősebbnek bizonyult a Circle által kibocsátott USDC esetében, mint a Tether USDT-jénél. A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy az USDC szorosabban kötődik az amerikai felhasználókhoz.

A tanulmány következtetése szerint a bankok a betéti kamatok meghatározásán keresztül továbbra is befolyásolhatják, milyen gyorsan terjednek el a stabilcoinok.

A kamatozó stabilcoinok körüli vita is egyre élesebb

A kutatás eredményeit ugyanakkor óvatosan kell kezelni. Munkatanulmányról van szó, amely a szerzők megállapításait tükrözi, és nem feltétlenül jelenti a BIS hivatalos álláspontját. Ráadásul a vizsgált időszak egyetlen magas kamatkörnyezetet felölelő ciklust tartalmazott, amelyben a stabilcoinok tulajdonosai nem kaptak kamatot magukra a tokenekre.

A szerzők szerint a szabályozóknak azt is mérlegelniük kellene, hogy a stabilcoinok kibocsátói fizethessenek-e hozamot a tulajdonosoknak, illetve milyen következményekkel járna, ha a kibocsátóknak tartalékaik egy részét bankbetétekben kellene tartaniuk.

A kérdés az Egyesült Államokban különösen aktuális. A bankok lobbiznak azért, hogy a stabilcoinok hozamfizetése ne váljon általánosan engedélyezett gyakorlattá. Attól tartanak, hogy a kamatot kínáló digitális dollárok elszívhatják az ügyfeleket és a betéteket a hagyományos pénzintézetektől.

A vita a Clarity Act szenátusi szavazásának meghiúsulása körül is fontos szerepet kapott. Eközben az amerikai pénzügyi szabályozók – köztük a pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó OCC, az FDIC és a pénzügyminisztérium – a stabilcoinokra vonatkozó új szabályok kidolgozásán dolgoznak a GENIUS Act végrehajtásához. A törvény 2025 júliusában lépett hatályba, és keretet teremtett a stabilcoinok amerikai kibocsátására, használatára és letétkezelésére; rendelkezéseinek alkalmazása fokozatosan történik.

A BIS régóta figyelmeztet a stabilcoinok kockázataira

A Nemzetközi Fizetések Bankja évek óta vizsgálja a kriptovaluták és a stabilcoinok pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását. Már 2021-ben amellett érvelt, hogy a blokkláncon működő digitális dollárok terjedése sürgetőbbé teszi a jegybanki digitális valuták fejlesztését. Egy 2023-as felmérésében pedig arra figyelmeztetett, hogy a stabilcoinok széles körű elterjedése pénzügyi stabilitási kockázatokat teremthet.

A mostani kutatás újabb szemponttal egészíti ki a vitát: a bankok nem feltétlenül csak szabályozási eszközökkel védekezhetnek a stabilcoinok térnyerése ellen. A betéti kamatok emelése is vonzóbbá teheti a hagyományos megtakarításokat, és így mérsékelheti a digitális dollárok iránti keresletet. A hatás mértéke azonban attól is függhet, hogy a stabilcoinok a jövőben kínálnak-e majd kamatot a felhasználóknak.