Mire utal a rekord alacsony Euribor?

Az irányadó euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) rekord mélységben fejezte be az elmúlt évet. Az irányadó háromhónapos határidőre 0,70 százalék volt az Európai Unió bankszövetségének év végi ármegállapításában. Hétfőn, február elsején még alacsonyabb volt, újabb rekord mélységben 0,665 százalékon. A Euribor a bankok kölcsönzési kedve, azaz kínálata, az Európai Központi Bank (EKB) alapkamata és a bankok alapkamat-várakozásai, valamint a kereslet háromszögében alakul.

Ezért is történhetett, hogy közvetlenül az EKB meredek kamatcsökkentése előtt, 2008. október 9-én a háromhónapos Euribor még megdöntötte minden idők csúcsát 5,393 százalékon. Akkor tört ki ugyanis a nagy nemzetközi pénzügyi pánik, és a bankok gyakorlatilag beszüntették a rövid lejáratú finanszírozást: nem volt kínálat. Az EKB néhány nappal később 4,25 százalékról 3,75 százalékra, majd 2008 végéig 2,50 százalékra csökkentette alapkamatát.

A mostani, rekord alacsony Euribor sem ígér azonban semmi jót. A piac nem várhat további kamatcsökkentést az EKB-tól - alapkamata tavaly május óta rekord alacsony, 1 százalékos -, sőt, az alapkamat-várakozások inkább fölfelé tartanak most már, legalábbis majdnem minden elemző központi kamatemelésre számít ez év végéig. A mégis alacsony Euribor azt jelzi, hogy a magángazdasági kereslet továbbra is nagyon csekély, miközben az EKB még óriási összegeket zúdít a piacra bővített és rendkívüli refinanszírozási árveréseken, és tavaly nyár óta euróövezeti kötvények vásárlása formájában is, erős árversenyt támasztva a szabadpiacnak.

A Euribor újabb és újabb mélységi rekordjai tehát nemcsak a piac megnyugvását jelzik, hanem azt is, hogy a magángazdasági szereplők hitelkereslete, illetve hitelfelvevő képessége csekély, a bankok rövid távú finanszírozási szükséglete tehát kicsi, és azt is inkább az EKB-tól fedezik igen olcsón. Más szóval: a központi banki pénzkínálat nagy, a piaci kereslet meg gyenge. Csakhogy a kereslet már nem mindenütt gyenge. Az állami szektor hitelkereslete gyorsan nő az euróövetben, és ez belátható időn belül felboríthat minden egyensúlyt, a gazdasági növekedés fékjévé válhat.

Az állami hitelkereslet növekedése azért nem látszik a Euriboron, mert az euróövezeti összesített hazai össztermék (GDP) keresleti oldali összetevői között nem nagy az államháztartás aránya, és mivel a kormányok a legmegbízhatóbb adósok, kínált kamataik sem magasak, illetve viszonylag szilárdak, "válságbiztosak" voltak az elmúlt években, csak a perifériákon - Görögországban, Portugáliában - emelkedtek érezhetőbben az utóbbi időben.

Azonban az állami hitelkereslet egy ideje mégiscsak nő a válság, pontosabban a válságkezelő intézkedések költségei miatt. Utolsó adat szerint az euróövezeti GDP összetevői között az államháztartási kiadások aránya több mint 22 százalékos volt a tavalyi harmadik negyedévben, miután 2008. harmadik negyedében 20,3 százalékot, 2007 harmadik negyedében 20 százalékot tett ki.

Az államháztartási kiadások összege 2007 harmadik negyedében 2,1 százalékkal, 2008 harmadik negyedében 2,2 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedévben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit változatlan áron számolva. A többi finanszírozási területen pontosan fordított volt az irányzat. 2007 harmadik negyedében az euróövezeti lakossági fogyasztás 1,6 százalékkal, a magángazdasági beruházások 4,7 százalékkal, 2008 harmadik negyedében sorrendben 0,0 százalékkal, illetve 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a tavalyi harmadik negyedévben pedig 1,0 százalékkal, illetve 11,4 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.

Ezzel párhuzamosan az euróövezeti államháztartások hitelfinanszírozása 2006. decemberben 4,8 százalékkal, 2007. decemberben 2,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt, majd 2008. decemberben 3,1 százalékkal, tavaly decemberben pedig 11,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az EKB statisztikái szerint. Az államháztartások pénzelszívó hatása eddig nem mutatkozott meg a bankközi kamatokban, mert az euróövezeti finanszírozási szükséglet nagyobb részét kitevő magánszektorban részint a hitelkereslet, részint a neki szóló banki kölcsönzési hajlandóság meredeken csökkent.

A magánvállalatoknak adott kölcsönök értéke 2006. decemberben 13 százalékkal, 2007. decemberben 14,4 százalékkal, 2008. decemberben 9,4 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, viszont tavaly decemberben 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel azelőttitől. Mi lesz ezután? Egyelőre annyit tudni, hogy vége a "békeéveknek", amikor az államháztartások növekvő, bő teret hagytak a magángazdaságnak.

Az euróövezet összesített államháztartási hiánya 2006-ban 111 milliárd euró, 2007-ben 53 milliárd euró, 2008-ban 182 milliárd euró volt, és az Európai Bizottság gazdaságnövekedési várakozásaiból kiszámítható, hogy a hiány tavaly körülbelül 570 milliárd euróra ugrott, és idén még tovább nő körülbelül 620 milliárd euróra.

Ezenközben a kormányok lassacskán kénytelenek kivonulni a gazdaságtámogatásból, miközben az elmúlt másfél-két évi gazdaságösztönzés árát még csak ezután fogják igazán pótolni bankhitelből. A Euribor alakulása fogja megmutatni, mennyi pénz juthat ezentúl a magángazdaságnak, miközben az állami támogatások csökkenni, az államháztartások hitelszükséglete ugrásszerűen növekedni, az alapkamat pedig várhatóan emelkedni fog.