Mit gondolnak a londoni elemzők a kamatemelésről?

A magyar jegybank monetáris tanácsa a széleskörű elemzői várakozásnak megfelelően 30 bázisponttal 0,90 százalékra emelte kedden alapkamatát. A kamatfolyosó nem módosult.
   
Liam Peach, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza kedd esti helyzetértékelésében kiemelte, hogy az MNB 5 százalékról 6,2 százalékra emelte a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését, ugyanakkor nem módosította a 2022-re és 2023-ra adott 5,5, illetve 3,5 százalékos növekedési prognózisát.
   
Az elemző közölte, hogy a Capital Economics az MNB-nél derűlátóbban ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait: a ház várakozása az, hogy a magyar GDP-érték az idén 6,8 százalékkal, jövőre 5,5 százalékkal, 2023-ban 4,5 százalékkal bővül.
   
A cég prognózisa szerint az idei egész évi átlagos magyar infláció 4,3 százalék lesz, vagyis meghaladja az MNB felső tűréshatárát.
   
Liam Peach kifejtette: a Capital Economics nem gondolja, hogy a magyar jegybank most kevésbé toleráns az inflációval szemben, mint korábban.
   
A ház értelmezése szerint az MNB reagálási funkcióján belül továbbra is elsőbbséget kap a kamatok alacsonyan tartása, de a jegybank szigorító alapállásra helyezkedik, ha az infláció - ahogy most is - jelentősen túllépi felfelé a 2-4 százalékos célsávot.
   
A Capital Economics ennek alapján úgy tartja, hogy az MNB kedden kezdődött szigorítási ciklusa csak addig tart, amíg az infláció 4 százalék felett jár, vagy ameddig fennáll annak a kockázata, hogy e szint felett marad.
   
Liam Peach közölte: a Capital Economics azzal számol, hogy a magyarországi infláció jövő májusig 4 százalék felett marad.
   
A közgazdász szerint a ház mindezt egybevetve a monetáris tanács következő három olyan kamatdöntő ülésén vár további kamatemeléseket, amelyekkel egy időben az MNB új inflációs jelentéseket is kiad.
   
A Capital Economics előrejelzése ennek alapján az, hogy a magyar jegybank szeptemberben, decemberben és jövő márciusban jelent be egy-egy 20 bázispontos emelést, és így az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusa várhatóan az 1,50 százalékos alapkamat eléréséig tart.
   
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében ugyanakkor azt a véleményét emelte ki, hogy az MNB célja az inflációs várakozások rögzítése és így annak megakadályozása, hogy az inflációs kockázatoknak hosszú távú hatásai legyenek a magyar gazdaságban.
   
A ház - amely előzetesen a londoni konszenzusnál kissé magasabb, 40 bázispontos alapkamatemelést várt keddre az MNB részéről - közölte: a monetáris tanács útmutatásának keddi módosításai alapján azzal számol, hogy a magyar jegybank már júliusban, augusztusban és szeptemberben bejelent egy-egy 15 bázispontos kamatemelést és így 1,35 százalékos alapkamaton fejezi be a mostani szigorítási ciklust.
   
A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták, hogy ők eredetileg 1,25 százalékos alapkamatig tartó emelési ciklust valószínűsítettek.
   
Kiemelték ugyanakkor azt a véleményüket, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülés döntő fontosságú lesz, ezért különös figyelemmel kell kísérni, mivel akkor valószínűleg képet lehet alkotni arról, hogy fennáll-e még további kamatemelési kockázat az MNB részéről az idei negyedik negyedévben.
   
A Morgan Stanley londoni elemzőstábja közölte mindazonáltal, hogy várakozása szerint a magyarországi infláció 2022-ben kissé veszít lendületéből, és ennek alapján a ház a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az MNB szeptember után már nem módosítja alapkamatát.