Drágább lesz-e az élelmiszer Magyarországon, mint tavaly nyáron?

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2025-ben a mezőgazdasági termelés értéke nominálisan 6,2%-kal nőtt, elsősorban a termelői árak mintegy 10%-os emelkedése miatt. Ugyanakkor a termelési volumen 3,6%-kal csökkent. A növénytermesztés 8,7%-kal esett vissza, miközben az egyes kultúrák esetében eltérő volt a helyzet. A kukorica termelése mintegy 29%-kal csökkent, míg a búza körülbelül 10%-kal, az árpa 9%-kal, a rozs pedig 1,6%-kal nőtt.

A gyümölcstermelés éves összevetésben 32%-kal esett vissza. Ez azt jelenti, hogy egyes alapanyagok kínálata jelentősen csökkent, miközben a termelői árak emelkedtek. A gyakorlatban ez a környezet nagyobb ármozgásokat eredményezhet a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi piacon. A gyümölcsök esetében az árnyomás különösen erős lehet, ha 2026-ban az időjárási körülmények nem javulnak.

A magyar kormány üzemanyagár-korlátot vezet be

Ehhez járul az energiaárak ingadozása is. Az Irán körüli konfliktus eszkalációja után a világpiacon jelentősen emelkedtek az olajárak, ami Európában is hatni kezdett az üzemanyagárakra. A növekvő költségek miatt a magyar kormány 2026 márciusában ismét üzemanyagár-korlátot vezetett be: a benzin ára legfeljebb 595 forint lehet literenként, a gázolajé pedig 615 forint. A lépés célja az volt, hogy mérsékelje a dráguló energia hatását a gazdaságra és a közlekedési szektorra. A mezőgazdaság szempontjából elsősorban a dízel ára számít. Ez az üzemanyag hajtja a vetésnél, növényvédelemnél és betakarításnál használt gépek többségét, valamint a mezőgazdasági termények szállítását a raktárakba, feldolgozóüzemekbe és a kiskereskedelmi hálózatokhoz. Így még a gázolaj árának kisebb emelkedése is gyorsan megjelenhet az élelmiszer-termelés és -logisztika költségeiben.

Az import több mint 90%-a az EU-ból érkezik

2025-ben a termelési eredmények egyik kulcstényezője az aszály volt, különösen az Alföldön. A száraz időjárás már a kelés szakaszában korlátozta a növények fejlődését, később pedig alacsonyabb terméshozamokhoz vezetett, különösen a kukorica és egyes gyümölcsfélék esetében. A jelenség azt mutatja, hogy az éghajlati tényezők már nem elszigetelt események, hanem a mezőgazdasági termelés állandó kockázati tényezői, amelyek közvetlenül hatnak a nyersanyagkínálatra és végső soron az élelmiszerárakra. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint 2024-ben az agrár-élelmiszeripari export értéke elérte a 13,7 milliárd eurót, míg az import 9,7 milliárd eurót tett ki. A gabonafélék 1,78 milliárd eurót képviseltek a kivitelben. Az import több mint 90%-a az Európai Unió országaiból származott, ami erős kapcsolatot jelent az európai piaccal és azt, hogy az elszámolások döntő része euróban történik.

A forint árfolyama az euróval és regionálisan a cseh koronával szemben

Itt jelenik meg egy újabb tényező, amely hatással lehet a bolti árakra. Az AKCENTA CZ szakértői szerint a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai számára – az ellátási lánc egészét nézve, a gabonatermelőktől a feldolgozókon át a forgalmazókig – az árak nem kizárólag a terméshozamtól függnek. Fontos szerepet játszik a forint euróval szembeni árfolyama, regionális viszonylatban pedig a cseh koronával szembeni árfolyam is.

Drágább vagy olcsóbb lesz a 2026-os szezon?

– Az aszályra különösen érzékeny termékeknél, mint a kukorica vagy egyes gyümölcsfajták, a magasabb árak forgatókönyve valószínű, ha az időjárási körülmények továbbra is kedvezőtlenek maradnak. A főként búzára épülő termékek esetében a helyzet stabilabb lehet, feltéve hogy nem következnek be erős árfolyam-ingadozások. A bolti polc előtt álló fogyasztó számára ez egy dolgot jelent: a kenyér, a zöldségek vagy a feldolgozott termékek ára ma már nemcsak az idei terméstől függ, hanem számos tényezőtől – a közel-keleti helyzettől, a forint árfolyamától, az importköltségektől és a vállalatok által hónapokkal korábban meghozott pénzügyi döntésektől is. 2026-ban a geopolitikai tényezők, az időjárás, a külkereskedelem és a pénzügyi kockázatkezelés együtt határozzák meg, hogy a szezonális árcsökkenés jelentős lesz-e, vagy inkább korlátozott – mondja Jacek Jurczyński, az AKCENTA CZ vezérigazgatója.

A forint gyengülése növeli az import költségét, ami a bolti árakban is megjelenhet

Az alapanyagok, műtrágyák, mezőgazdasági gépek vagy takarmány-összetevők importját nagyrészt euróban számolják el. Az export ugyanakkor devizában hoz bevételt.

A forint minden gyengülése növeli az import költségét, és végső soron magasabb bolti árakhoz vezethet. Így még stabil terméshozamok mellett is változhat a végtermék ára az árfolyam-ingadozások miatt.

Ebben a helyzetben az árfolyamkockázat kezelése valós stabilizáló tényezővé válik az ellátási láncban. A régióban működő vállalatok egyre gyakrabban fedezik árfolyamkockázatukat HUF/EUR és HUF/CZK devizapárokon határidős ügyletekkel vagy a jövőbeni fizetésekhez előre rögzített árfolyamokkal. Ez lehetővé teszi a beszerzési költségek vagy a bevételek szintjének meghatározását a rövid távú piaci ingadozásoktól függetlenül. Az exportőrök számára ez a forintban számolt árrés védelmét jelenti, az importőrök számára pedig a költségek jobb kontrollját.