Mit hozhat a 2. negyedév - menni vagy maradni a tőzsdén?

Az elmúlt két évben már megszokott forgatókönyv szerint idén is optimistán kezdtük az évet. Nagy esélyét látjuk azonban annak, hogy - 2011-hez és 2012-höz hasonlóan - ahogy haladunk előre az évsorán, úgy a növekedési kilátások fokozatos romlásával a piacok is összeszakadnak” – hangsúlyozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A gazdasági növekedés év eleje óta ugyan javult valamelyest, ennek mértéke azonban továbbra is minimális. Az mindenképpen jó hír, hogy az optimista hangulatot és a részvények emelkedését sem az olasz választások eredménye, sem a ciprusi válság nem tudta tartósan megtörni. Ez jól mutatja, hogy a piacokat kevésbé a politikai események és nyilatkozatok, sokkal inkább a gazdaság tényleges állapota érdekli.

„Az előttünk álló negyedévben tehát mindenképpen a növekedés fogja meghatározni a piacok irányát. A befektetők így kétféle döntési lehetőség közül választhatnak: vagy maradnak továbbra is a részvénypiacokon, és élvezik az optimista hangulat folytatódását, vagy realizálják az eddig elért profitot” – magyarázta a befektetési szakember. 
 
EU – 2013 az elvesztett év

Az olasz választások eredménye - a populista nézetek győzelme a gazdasági szigorral szemben - jól mutatja azt a belső folyamatot, elégedetlenséget, amelyet a több éve tartó megszorítások keltettek az unió állampolgárai körében. „Habár a különböző szakértői vélemények azt mondják, hogy az idei lehet az utolsó év, amelyben még szükség lehet újabb megszorító intézkedések bevezetésére, egyre inkább kérdéses, hogy a hosszú távú gazdasági stabilitásért hajlandóak-e az emberek újabb áldozatot hozni rövid távon. A reform folyamatok megszakításával azonban félő, hogy az elmúlt évek költségvetési szigora kárba vész, és nem hozza meg a várva várt stabilitási és növekedési eredményeket” – mondta el Horváth István. Nem segít ezen az sem, hogy az első ciprusi megoldási javaslat egy olyan tabut döntött meg, amely hatalmas visszalépést jelent az eddig kibontakozó bankuniós tervekhez képest.  A legfrissebb beszerzési menedzser indexek mindeközben azt mutatják, hogy sem az eurózóna, sem Németország nem tud tartósan javulni, ami gyakorlatilag a második félévre is stagnálást vetít előre, így az idei év egy újabb elvesztegetett év lehet az unió gazdasága számára.

Magyarország

Az MNB új összetételű vezetése az első kamatdöntő ülés alkalmával egyértelműen jelezte, hogy a 300 feletti EUR/HUF árfolyam nem szab gátat a kamatcsökkentésnek, és várakozásunk szerint 4,5%-os alapkamatig folytatódhat a kamatvágás. Ez az árfolyamszint azonban már most kedvezőtlenül érinti a költségvetést, így kérdéses, hogy tartható lesz-e az idei 3%-os költségvetési hiány, vagy maradunk tovább a kispadon, és idén sem sikerül kikerülni a túlzott deficit-eljárás alól. „A gyenge növekedési kilátások és a szintén gyengélkedő forint árfolyam mellett ugyanakkor még a 3% alatti költségvetési deficit elérésével sem csökken számottevően a GDP arányos államadósság mértéke. A következő hónapokban így a hitelminősítők fokozottabb figyelmére számíthatunk” – jelentette ki Horváth István. „Jó hírnek tekinthető, hogy az infláció mértéke alacsony, a nagy kérdést azonban továbbra is az jelenti majd, hogy idén vajon sikerül-e kijönnie Magyarországnak a recesszióból, amely folyamatot Európa gyengélkedése határozottan nem segíti.”-fejezte be a szakember.