Mit mondott Schäuble, ami padlóra küldte a piacokat?
Wolfgang Schäuble, aki a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - több száz fős hallgatósága előtt tartott előadást, az euróövezeti válság megoldására tett intézkedésekkel kapcsolatos bírálatokra utalva kijelentette: Európa egyszerre "egy-egy lépést" tesz. "Ezek lehetnek kis lépések, de egyben bátor lépések" - fogalmazott.
Schäuble mindazonáltal alig burkolt utalást tett arra, hogy elismeri az euróövezeti válság súlyosságát, kijelentve: most "mindenképpen a bátor lépéseknek van itt az ideje". Hozzátette: a bajba került tagországokkal vállalt euróövezeti szolidaritást mindig az érintett valutauniós országok által tett költségvetési konszolidációs erőfeszítéseknek kell kísérniük, különös tekintettel arra, hogy az euróövezeti országok kormányai és jegybankjai már "felhasználták költségvetési és monetáris muníciójuk jelentős részét, ... költekezéssel nem tudjuk magunkat kihúzni a bajból".
A német pénzügyminiszter szerint költségvetési és szerkezeti reformok nélkül Görögország államháztartási hiánya és adóssága a külső segítség ellenére ismét fenntarthatatlan szintekre emelkedne. Nagy londoni pénzügyi elemzőházak is hasonló véleményüknek adtak hangot legutóbbi helyzetértékeléseikben, ám egyes citybeli szakértők szerint a versenyképességi hiányokkal küzdő, eladósodott euróövezeti országok jobban járnának a távozással.
A Capital Economics minapi elemzése szerint még ha a perifériális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényeikhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban. Ennek alapján a vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemző csoport arra a következtetésre jutott, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét. Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené. A Fitch Ratings - a legnagyobb európai hitelminősítő - minapi londoni értékelése szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítéséről tartott első szlovákiai parlamenti szavazás kudarca és az ehhez hasonló politikai bizonytalanságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az euróövezeti válság "különböző intenzitási fokozatokon" hosszú ideig fennmaradjon, és ne csupán néhány hónapig tartson.
A hitelminősítő ugyanakkor az elemzésben közölte: arra számít, hogy az euróövezet végül eljut egy olyan "hibrid kompromisszumos" megoldáshoz, amely elejét veszi a valutaunió felbomlásának. A Fitch várakozása szerint ez a megoldás nem jelent majd teljes költségvetési uniót, de az euróövezettel szembeni bizalom helyreállításához elégséges lesz. A német pénzügyminiszter hétfői londoni előadásában név nélkül, de gyakorlatilag nyíltan bírálta a brit kormányt a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illeték ellenzése miatt.
Wolfgang Schäuble szerint ennek az adófajtának a bevezetését "rövidlátó, provinciális gondolkodásmód" akadályozza. Arra a hallgatói kérdésre, hogy ennek az illetéknek a bevezetése nem eredményezné-e a befektetők kivonulását az európai piacokról, Schäuble kijelentette: határozott meggyőződése, hogy ha a pénzügyi tranzakciók adóztatását mindegyik EU-tagállam meghonosítaná, akkor az európai példát a világ legtöbb más gazdasági erőcentrumában is követnék. A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció éppen azzal az érvvel veti el ennek az illetéknek a bevezetését, hogy a pénzügyi tranzakciók adóztatása csak globális szinten lehet hatékony, korlátozott kiterjedésű alkalmazásával az érintett országok saját magukat hoznák versenyhátrányba. (MTI)
