Munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett Orbán Viktor
A munkahelyvédelmi akcióterv ismertetésekor Orbán Viktor emlékeztetett a Fidesz-KDNP-frakció és a kormány közötti, munkahelymegőrzéssel és -teremtéssel kapcsolatos megállapodásra, valamint a foglalkoztatásról szóló nemzeti konzultációra - amelynek kérdőívét eddig több mint 400 ezren küldték vissza -, hangsúlyozva, hogy a munkahelyek védelme érdekében egy "soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre" készülnek, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást.
Kifejtette, hogy a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Az utóbbi intézkedés körülbelül negyedmillió ember foglalkoztatást könnyíti meg - mondta, példaként említve a takarítókat, a kubikosokat és a rakodómunkásokat.
A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher.
A miniszterelnök bejelentette, hogy ehhez hasonlóan a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A többféle kedvezményre jogosultak a számukra legkedvezőbbet vehetik igénybe.
Közölte azt is: az öt említett munkavállalói csoport esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig csökkentik.
Hatodik pontként a kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentését, számukra tételes adózás bevezetését javasolta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak - egyéni vállalkozóknak, betéti és közkereseti társaságoknak - az adófizetés rendkívül egyszerű, választható formáját kínálják majd. Aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot. A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót - ismertette.
Akik ezt a lehetőséget választják, azok nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván. A kormányfő szerint ez az adózás azoknak lesz kedvező, akik szolgáltatást nyújtanak, vagyis akiknek számláit más adóalanyok költségként már nem számolják el.
A miniszterelnök azt is elmondta, tovább szeretnék növelni a kisvállalatok súlyát a munkaerőpiacon, ezért a legfeljebb 25 embert alkalmazó cégeknek a foglalkoztatást serkentő, választható adózási módot vezetnek be, a kisvállalatok adóját.
Ismertetése szerint ez a válaszható adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében a nyereség utáni személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót.
Mint mondta, az adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék. Úgy számolnak, hogy 300 ezer kisvállalatnak segíthetnek ezzel, akik több mint 800 ezer embert foglakoztatnak.
Orbán Viktor az "áfacsapda" felszámolása érdekében, nyolcadik intézkedésként bejelentette, hogy pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, ennek lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.
A munkahelyvédelmi akció része, hogy a számviteli szabályok könnyítésével segítenek a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Közölte: olyan jogszabály-módosításra van szükség, amely szerint a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket.
A miniszterelnök tizedik pontként a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció radikális egyszerűsítését említette. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért úgy gondolják, hogy a korlátozásokat meg kell szüntetni.
A kormányfő azt mondta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték teremti meg a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat, s ennek a megoldásnak a kidolgozásáért köszönetet mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak.
A miniszterelnök az akcióterv ismertetése mellett szólt arról is, hogy az ország két évvel ezelőtt a pénzügyi szakadék szélén állt, "hajszálnyira az államcsődtől". A kormány erre szavai szerint 180 fokos politikai fordulattal reagált, új eszközöket vetett be és tabukat döntött le.
A cél az volt - folytatta -, hogy a bankokat és a nagyvállalatokat bevonják a tehermegosztásba, a bajba jutott devizahiteleseket kimenekítsék az adósságcsapdából és a válság ellenére is jelentős, a középosztály felerősítését segítő adósságcsökkentést hajtsanak végre - mondta.
"Ezzel nagy nemzetközi vihart kavartunk. (...) Eltökélten azt az álláspontot képviseltük mindhárom kérdésben, hogy ez igenis jó és járható út. Az unió vezetőinek nagy része akkor mindezt hevesen ellenezte" - jelentette ki.
Ezután két évig húzódó vita következett, "záporoztak ránk a támadások", kaptunk jóindulatúnak tűnő figyelmeztetést, dühödt sértéseket, fenyegetést, leminősítést, miközben "más országok szép lassan átvették a mi megoldásainkat" - idézte fel.
"A vita csúcspontja az volt, amikor az unió igazságtalanul felfüggesztette a Magyarországnak járó kohéziós pénzek lehívását. Ez a hosszú vita tíz nappal ezelőtt lezárult: Magyarország győzött, Európa gazdasági és pénzügyi vezetői kifejezték elismerésüket Magyarország kétéves teljesítménye iránt" - mondta a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló döntés visszavonására utalva.
Orbán Viktor szerint ez azt bizonyítja, hogy bár más úton járunk, mint Európa, de ez az út számunkra járható és sikeres. "Ma már mindenkinek nyilvánvaló, hogy Magyarországon az ellenkezője történik, mint Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban vagy Portugáliában" - fogalmazott, hangsúlyozva, megvédték a nyugdíjak értékét, 80 ezerrel többen dolgoznak, mint két évvel ezelőtt, és durva megszorítások helyett "megújult a társadalmi élet", megmaradt a társadalmi stabilitás.
Mindezek hatására egyre tisztességesebb bánásmódra számíthatunk - közölte, megjegyezve, Magyarország az eurózóna sikerében érdekelt, ugyanis "szembeszélben nehezebb haladni, mint hátszélben", ezért "szurkolunk Európának, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az eurózóna gazdasága megtalálja a megoldást a saját válságára".
Azt is mondta: az elmúlt tíz napban kiderült, hogy az európai válságkezelés még mindig nem elég eredményes, ellenben "világossá vált, hogy a magyar út sikeres, nem állhatunk meg, haladnunk kell tovább".
Az elmúlt időszak Magyarországot érő kritikákra reagálva úgy fogalmazott, "senki sem fekszik be szívesen a lövészárokba, senki sem szereti, ha vért verejtékezve dolgozik, és közben elismerés helyett bírálatot, fanyalgást és lekicsinylést kap".
A magyarok is jobban szeretik a biztatást, bátorítást, "céljainkért viszont a legkeményebb vitákat is hajlandóak vagyunk vállalni a jövőben is", hiszen ha az elődök is elszaladtak volna a nehéz időkben, akkor ma üres lenne az ország; "kitartunk az eddigi gondolkodásunk és logikánk mellett" - jelentette ki.
Ezzel összefüggésben arról is szólt, arra számít, hogy a kormány hétfőn ismertetett munkahelyvédelmi akcióterve is vitákat fog kiváltani, de közlése szerint a kabinet ezeket a vitákat is megvívja, és nem enged a céljaiból, a munkahelyteremtésből, a munkahelyek megőrzéséből és a foglalkoztatás növeléséből.
A miniszterelnök felszólalásában érintette a múlt heti uniós csúcstalálkozót is, arra kérve a magyar parlament illetékes szakbizottságait - a gazdasági és az alkotmányos kérdésekkel foglalkozó testületeket -, hogy vegyék napirendre és kezdjék el tárgyalni a közösség állam- és kormányfőinek találkozóján született döntésekről közzétett dokumentumot, amely "olyan történelmi lépésekről" szól, mint a bankunió, a költségvetési unió, a gazdaságirányítási unió és lényegében egy teljes politikai unió létrehozása. A mértéktartó bizakodás most indokolt, az uniós vezetők rövid távú döntésekkel megoldást találtak Olaszország és Spanyolország likviditási válságának kezelésére - magyarázta.
Beszélt ugyanakkor arról is - utalva a Londonban felmerült súlyos bankcsalások gyanújára -, hogy a nyugati világ "újabb és talán minden korábbinál nagyobb ütést kapott a saját pénzrendszerétől". Európa képtelen visszavenni a pénzvilág feletti ellenőrzést - értékelte, majd arra kérte az Országgyűlés szakbizottságát, hogy ezen fejlemények Magyarországra gyakorolt hatását is vizsgálja meg. (MTI)
