Nagy a magyar gazdaság lemaradása a 2008. évihez képest
A magyar GDP tavalyi bővülése a jelentős részben exportra termelő iparnak, illetve a kedvező időjárás következtében jó terméseredményeket felmutató mezőgazdaságnak köszönhető. A külkereskedelmi termékforgalomról a múlt héten közölt KSH-jelentés szerint az export euróban számolva 11,8, az import 10,8 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Ezen belül a feldolgozott termékek exportja 17,9 a gépek és szállítóeszközöké viszont az átlagnál kevésbé, 6,1 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-kivitel 16,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az export volumene 10,2 az importé 6,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a forintban mért növekedés 13,4, illetve 12,2 százalék volt. Az eltérés abból adódik, hogy az import forintban mért árszínvonala 5, az exporté viszont csak 2,9 százalékkal emelkedett, miközben a múlt év átlagában a forint 3,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben és 1,4 százalékkal gyengült az euróval szemben. (Egy év alatt decembere a forint 9,7 százalékkal gyengült az euróval és 10,1 százalékkal a dollárral szemben.)
A forint árszínvonal emelkedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a behozatalban nagyobb súlyt képviselő energiahordozók devizában mért árai jelentősen emelkedtek. Az import nagyobb mértékű árnövekedéséből adódóan a cserearány kedvezőtlenebbé vált, a romlás mértéke 2 százalékos volt. A tavalyi GDP-növekedést tápláló mezőgazdaság kibocsátása volumenben 10, folyó áron - tizenegy éve a legnagyobb ütemben - 29 százalékkal emelkedett. A növényi termékek bruttó kibocsátása 17 százalékkal haladta meg az átlagostól elmaradó 2010. évit, míg az élő állatok és állati termékek termelési volumene csak kis mértékben, 1,5 százalékkal nőtt. Az ipari termelés volumene 2011-ben 5,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az export értékesítés 7,6 százalékkal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5,1 százalékkal elmaradt a 2010-es szinttől.
A teljes ipari kibocsátás 93 százalékát adó feldolgozóipar éves termelési volumene 5,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Decemberben a kiemelt feldolgozóipari ágazatok új rendelései 4,2 százalékkal álltak a tizenkét hónappal korábbi szint felett, a teljes rendelésállomány 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amely az exportrendelés-állomány 19 százalékos bővülésének és a belföldi rendelésállomány 9 százalékos csökkenésének eredőjeként állt elő. A felhasználási oldalról negatívan befolyásolta a GDP alakulását a nemzetgazdasági beruházások 4,5 százalékos csökkenése. Míg az ágazatok többségében a fejlesztések volumene csökkent, az összes beruházás több mint negyedét megvalósító feldolgozóiparban 24 százalékos volt a növekedés.
Az építőipari termelés volumenének 2006 óta tartó visszaesése 2011-ben is folytatódott, a tavalyi évre mért csökkenés 7,8 százalékos volt. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 11, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal. 2011-ben 17 százalékkal kisebb volumenű új építőipari szerződést kötöttek, mint az azt megelőző év során. December végén az építőipari vállalatok szerződésállománya 42 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2010 végén. Tavaly megközelítőleg 12 660 lakás épült, 39 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben.
A KSH kedden kiadott összefoglaló jelentése kitér arra is, hogy a múlt év átlagában a 15–64 éves népességen belül 29 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékos növekedést jelent. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal magasabb, mint a 2010. évi. A munkanélküliségi ráta 11,0 százalék volt, ami egy év alatt 7 ezer fős, illetve 0,2 százalékpontos csökkenést jelent.
Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 5,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az átlagos havi nettó kereset összege 6,4 százalékkal volt magasabb a 2010. évinél. A versenyszférában és a nonprofit szférában jelentősebb mértékű, 8–9 százalékos, míg a költségvetés területén ennél szerényebb mértékű, 2 százalékos keresetnövekedés következett be. A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek, a juttatás mértéke havonta átlagosan 5.200 forint volt, és a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 45 százalékát érintette.
A fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg 2011-ben az előző évi szintet, az infláció 1,0 százalékponttal elmaradt a 2010. évitől. Míg az év első felében az élelmiszerárak erőteljes növekedése húzta az inflációt, addig az év utolsó hónapjaiban az üzemanyagok áremelkedése erősítette a drágulást. 2012 januárjában jelentősen gyorsult az infláció: a tizenkét havi fogyasztói infláció 2010 tavasza óta a legmagasabb, 5,5 százalékos volt. A korábbiaknál erősebb drágulás egyik fő oka a januári áfa-emelés volt az adóváltozások 1,9 százalékponttal emelték a fogyasztói árak növekedési ütemét. Ezenkívül az üzemanyagok árának gyors emelkedése és a forint gyengülése is erősítette az inflációt - olvasható a KSH összefoglaló jelentésében. (MTI)
