Nagyot alakított az FHB
A swap, azaz a csereügyletek valós értékváltozása nélkül számítva a nyereség 61,3 százalékkal 7,8 milliárd forintra emelkedett. Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) 106 forintról 124 forintra nőtt. A konszolidált mérlegfőösszeg az idei félév végén 817,5 milliárd forint volt, 29,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A mérlegfőösszeg 18,6 százalékkal több az elmúlt év véginél. Az átlagos kamatmarzs (a betéti és hitelkamatok közötti különbség) a 2008. június 30-i 2,69 százalékról 3,05 százalékra nőtt. A nettó kamatjövedelem egy év alatt 35,1 százalékkal 9,7 milliárd forintra emelkedett. A bank hitelállománya az időszak végén 602,42 milliárd forint volt, 5,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A portfolió lényegesen nem változott - jegyzi meg a jelentés.
A lakossági hitelek aránya 90 százalék felett van, bár a vállalati hitelezés fokozatos emelkedést mutat. Az állomány 57,3 százaléka devizában kihelyezett hitel. A devizakölcsönök aránya megegyezik a 2008. év végivel, de magasabb a 2008 június végi 47,6 százaléknál. A gyorsjelentés hangsúlyozza: az FHB Jelzálogbank portfoliójának minősége továbbra is jó annak ellenére, hogy nőtt problémás kihelyezések aránya.
Az értékvesztésre elszámolt hitelek aránya 2,8 százalék volt a félév végén, míg március 31-én ez a hányad 1,82 százalékot tett ki. A bankcsoport 4,08 milliárd forint értékvesztést számolt el. Az FHB csoporthoz tartozó FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél június végén meghaladta a 33.500-at a lakossági bankszámlák száma, ami duplája az egy évvel korábbinak, és ebben a félévben 10 százalékkal nőtt. Az első félévben az FHB Jelzálogbank Nyrt. bruttó forrásbevonása konszolidáltan 50,7 milliárd forint volt, a visszavásárolt jelzáloglevelek és értékpapírok össznévértéke pedig 34,5 milliárd forintot tett ki.
A jelentés megjegyzi, hogy a nemzetközi pénz- és tőkepiaci válság erősen éreztette hatását 2009. első félévében, ezért az első idei jelzáloglevél-kibocsátás csak márciusban történt meg. A bank forrásai között szerepel az a 140 milliárd forint hitel, amit a magyar állam 400 millió euró értékben nyújtott a nemzetközi szervezetektől - Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap (IMF) - származó 20 milliárd eurós forrásból. Az állami hitelt piaci feltételekkel, piaci kamatozással kapta a bankcsoport a vállalati és a lakossági hitelezés bővítése érdekében. E
z év június 30-án az állami kölcsönből még 109 milliárd forint forrás állt a bank rendelkezésére. Ugyanakkor az első félévi mérlegben még nem szerepel az állami tőkeemelés, amelyről a 2009 április végi éves rendes közgyűlésen már döntöttek. A 6,6 milliárd forint jegyzett tőkéjű FHB Jelzálogbank az állammal március 31-én, a stabilitási törvény alapján kötött megállapodást 30 milliárd forint tőkeemelésről. Ha ez megvalósul, az állam tulajdoni hányad 4,11-ről 43,57 százalékra nő.
A bankcsoport mérlegen kívüli tételként 440,3 milliárd forint határidős kötelezettségről számolt be, amely jellemzően a jelzáloglevelekhez kapcsolódó swap (devizacsere) ügyeletekből áll. Az egyéb devizaswap ügyletekből származó kötelezettség értéke 87,5 milliárd forint volt az első félév végén. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. fő részvényese a bécsi VCP Finanz Holding Kft. 19,9 százalék szavazati aránnyal.
A másik nagytulajdonos Spéder Zoltán, az OTP Bank volt alelnöke és vezérigazgató-helyettese, akinek a közvetlen és közvetett tulajdoni aránya 10 százalék fölött, de 20 százalék alatt van. Az FHB részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában lehet kereskedni. A részvény a szerdai tőzsdenapot 826 forinton, az előző napinál 13 forinttal olcsóbban zárta és forgalma alig érte el a 73 millió forintot. A papír a csütörtök délelőtti kereskedésben 10.30-kor 94 forint emelkedéssel 920 forinton állt, és forgalma meghaladta a 114 millió forintot. Az árelmozdulás miatt kora délelőtt fel is függesztették a a részvény kereskedését. Az elmúlt 52 hétben a részvény legmagasabb árfolyama 1.200 forint, a legalacsonyabb 470 forint volt.
