Négyzetcentiméterenként negyed milliót érnek! Némelyikért akár ölnének is ...
1840. május 6-án adták ki Angliában a világ első bélyegét. A „Penny Black” elnevezésű bélyeg 1 pennybe került és Viktória királynő arcképével készült el.
Az angolok évtizedeken keresztül nem változtattak a formán, hiszen a királyi ház iránti tiszteletet többek között így juttatták kifejezésre. Ma egy ilyen bélyeg értéke 7000 euró körül mozog.
Többek között ez a bélyeg is látható a pécsi Művészetek és Irodalom Házában március 19-ig.
Olyan bélyegritkaságokat tárnak most a nagyközönség elé, amelyek eddig még ki sem kerültek a Bélyegmúzeumból, sőt többet egyenesen széfekben őriztek.
Kiállítják az első magyar bélyegtervet is, amely Than Mór munkája, 1848-ban készült. Ez azonban a szabadságharc bukása miatt nem jelenhetett meg. Az első Magyarországon használt bélyeget Bécsben nyomták, 1850-ben. Az első valóban magyar bélyeg a kiegyezés után készült, de még Bécsben.
Nemcsak a legelsők, hanem a világ legértékesebb bélyegei között számon tartott különlegességek is tárlóba kerültek Pécsett. Így többek közt az 1843-ban Svájcban kiadott kantonbélyegek. Ezekért csillagászati árakat fizetnek a gyűjtők, ha valahol árverésre kerülnek. Zürich tartomány használatára 4 és 6 rappen névértékű címletek készültek vörös és fekete kőnyomással. Az 1851-ből származó hawaii misszionárius bélyeget ritkaságán kívül azért is érdemes megemlíteni, mert egy bélyeggyűjtő a XIX. században annyira szerette volna megszerezni, hogy gyilkosságot követett el érte.
A kiállított ritkaságok értéke milliós nagyságrendű.
Napjainkban már a bélyeggyűjtésnek is nagy kultusza van, de azt tisztán láthatjuk:ha valaki komolyan csinálja, akkor nem igazán mondható olcsó hobbinak a régi bélyegek csillagászati ára miatt.Ettől függetlenül, ezen kincsek piacán meglehetősen nagy mozgás tapasztalható...
