Nem bírunk szabadulni a devizahitelek fogságából
A jelentés összeállítói szerint a fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt csak igen lassú ütemben épülhet le. "Amennyiben a továbbiakban egyáltalán nem kerülne sor új devizahitelek kihelyezésére, úgy közelítő becsléseink alapján a fennálló devizahitel-állomány 2011 végéig mintegy 13 százalékkal csökkenne, majd a rövidebb lejáratú ügyletek kifutása miatt az állománycsökkenés lassulna" - vélik a jegybanki szakértők.
A devizahitel-állomány leépítése ugyanakkor ezen devizakölcsönök forintalapú hitelekre való átváltásával is megvalósítható lenne. Ehhez az új forintalapú hitel havi törlesztő összegének alacsonyabbnak kellene lennie a korábbi, devizaalapú törlesztésnél, vagy a megszűnő árfolyamkockázat miatt csak kismértékben lehetne magasabb. A jelentés alapján a forintra történő átváltás a jelenlegi, már kedvezőbb kamatkondíciójú forinthitelekkel számolva a törlesztő részlet 20-25 százalékos növekedését okozná, ami nyilvánvalóan nem ösztönzi a háztartásokat a kölcsönök átváltására.
Az alacsonyabb kamatfelár miatt a banki érdekeltség is csekély - a devizahiteleknél 5-6 százalék, miközben az új, kedvezőbb kamatozású forintalapú hiteléknél jellemzően 3,5-4,5 százalék a felár - így érdemi előrelépést a csak a kamatkülönbözet további csökkenése eredményezhet - állítják a jegybanki szakértők. A munkaerőpiac alakulása a GDP emelkedését csak késleltetve követi, így a jegybank várakozásai szerint csupán 2011-től javul majd a foglalkoztatás, ennek következtében a háztartások fogyasztása és hitelkereslete csak lassan bővül. Ez különösen a gépjármű-finanszírozást fogja negatívan érinteni, így az ebben a szegmensben érintett pénzügyi vállalkozásoknál jelentősebb hitelállomány-visszaesés következhet be.
A körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet hatályba lépése is a hitelállomány kismértékű mérséklődése irányába hathat rövid távon. Emellett a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága is korlátozhatja a hitelezést. Ezen belül viszont enyhítés várható a forintalapú jelzáloghiteleknél, ahol tovább csökkenhetnek a kamatok - olvasható a stabilitási jelentésben. Az MNB legutóbbi közlése szerint az idén februárban a háztartások által felvett új forint és svájci frank lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója lényegében változatlan maradt.
A forintalapú lakáskölcsönök átlagos hitelköltség mutatója a múlt hónapban 11,9 százalékon állt, amiből 9,74 százalék volt a kamat, ami 0,29 százalékponttal kisebb érték, mint az előző hónapban, és 2,78 százalékponttal kevesebb mint egy évvel korábban. A svájci frankban denominált lakáshitelek átlagos teljes hiteldíj mutatója 6,19 százalék, a kamat 4,42 százalék volt. (MTI)
