Nem érted a Bitcoint? Elmagyarázzuk, hogyan kereshetsz pénzt vele!
A kezdetek:
A 2008-as válság után Satoshi Nakamoto (valószínűleg nem ez a valódi neve) programozó, 2009. január 3-án bocsátotta ki a Bitcoin-t, mely egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz. Peer-to-peer (csomópont nélküli, egyenrangú kommunikáció, ilyen a torrentezés, és a Skype is) alapú hálózat letárolt adatbázisára támaszkodik, mely a fizetések adatait tartalmazza. A pénzt úgynevezett pénztárcafájlban lehet tárolni, akár egy mobiltelefonon, vagy felhőben.
Bitcoin-bányászat:
Eredetileg a számítógép processzorának számítási kapacitását „adták bérbe” a bányászat során, és a számítógép különböző kriptográfiai számításokat végzett el, ennek fejében kaptak Bitcoin-t a bányászok. A teljesítményt később szoftveres megoldásokkal fokozták, majd létrejöttek az úgynevezett bányásztársulások (pool-ok). Érdemes leszögezni, hogy nem éri meg kifejezetten erre a célra számítógépet építeni, mivel meglehetősen drága (félmillió forintról indul), és rettentően nagy az energiafelhasználása, a kitermelt bevételnél nagyobb lehet a villanyszámla növekedése.
ITT TUDSZ BITCOINT VENNI MAGYARORSZÁGON, KATTINTS
Funkciói:
A Bitcoin különböző szolgáltatóknál átváltható dollárra, vagy euróra, azonban meglehetősen hektikusan mozog, így relatív magas az árfolyamkockázat. Számos online (pizzéria, webáruház stb.) szolgáltató elfogadja a Bitcoin-t fizetési eszközként Magyarországon is, az offline elfogadás elsősorban – egyelőre – az Egyesült Államokra jellemző. A „bányászható” Bitcoin-ok száma behatárolt, elvileg 21 millió a felső határ, a tervek szerint jövőre 15-16 millió darab áll rendelkezésre, és 2020-2022 között érheti el a plafont. Ezt követően – amennyiben a kereslet töretlen lesz – úgynevezett split-re kerülhet sor (a Bitcoin 8 tizedesig osztható). Mivel a rendszerbe korán belépett elfogadóhelyek részére különböző ösztönzők vannak érvényben a Bitcoin népszerűsítése érdekében, sokan az egész rendszert piramisjátéknak tartják.
A Bitcoin-nal végrehajtott tranzakciók nyilvánosak, azonban a küldő, és a fogadó fél személye nem ismert, így a hatóságok elől elrejtőzve lehet fizetéseket bonyolítani. Emiatt vélhetően nem alaptalan az aggodalom, hogy a Bitcoin rendszerét terrorizmus finanszírozására, bűnöző csoportok közötti elszámolásra, illetve pénzmosásra is használhatják.
Hogyan nyerhetsz a zuhanó árfolyamokkal? Mutatjuk ITT.
Veszélyei:
Számítógépes vírusokkal megpróbálhatják ellopni tőlünk a Bitcoin-t. Több jól előkészített, összehangolt hackertámadásról tudunk, melynek során több ezer Bitcoin-t szereztek a számítógépes kalózok. A Bitcoin-tőzsdék nem tartoznak a szigorúan szabályozott, hatóságok által felügyelt kereskedési rendszerek közé, így az esetleges kárigények benyújtása, és az okozott kár megtérülése is problémás lehet.
Innováció
A Bitcoin árfolyamát lekövető befektetési alapok régóta elérhetőek, ezek segítségével a korábban taglalt technológiai kockázat nélkül lehet kereskedni a termékkel, azonban természetesen a jelentős árfolyamkockázat ez esetben is fennáll. A DLT Financial a 10 kriptopénz árfolyamát lekövető indexkövető befektetési alapot hozott létre, mellyel a kisbefektetők számára is elérhetővé tennék az árfolyamaik emelkedéséből való részesülést.
A Blockchain-rendszer
A Blockchain a Bitcoin elszámolásoknál a tranzakciók hitelességét biztosító főkönyvi technológia. A Bank of America, és a Microsoft megkezdte a Blockchain-re épülő keretrendszer fejlesztését, tehát a Bitcoin-nál használt technológiát másolják. Elsőként a saját tresaury műveleteiknél használnák. A technológiára korábban az IBM is felfigyelt, a vállalat idén nyáron elindította a Blockchain-platformja béta verzióját. Hosszabb távon a pénzügyi rendszerben ki lehetne váltani az elszámolóházak munkáját, illetve a jelenlegi átutalási rendszereket, hiszen a Blockchain emberi beavatkozás nélkül, ezáltal biztonságosabban hajtja végre a megbízásokat. Iparági becslések szerint a pénzügyi szektor jelenleg 65-80 milliárd dollárt költ évente elszámolási tevékenységre. Létrejött egy szingapúri kockázati tőkealap, mely a Blockchain technológiát kutató startup vállalatokba fektet, így a kisebb bankok is részesülhetnének a technológia nyújtotta előnyökből. A becslések szerint idén a bankok 15 százaléka használni fogja a technológiát.
Kockázatok
A Bitcoin és a Bitcoin árfolyamával szorosan együttmozgó termékek, más kriptovaluták esetében a következő kockázatokat kell mérlegelni:
- A Bitcoin árfolyama a spekulatív jellegéből adódóan rendkívüli volatilis, 2017-ben az árfolyam 13-szorosása emelkedett, majd idén a tavalyi emelkedés közel felét dolgozta vissza egy hónap alatt.
- Alacsony likviditás: jelenleg a kriptodevizák esetében nincs tisztán kétirányú kereskedés, azaz nincs megfelelő likviditás a vételi és az eladói oldalon sem. Ez utóbbi pedig felnagyíthatja az árfolyam emelkedésének és esésének mértékét.
- Véges kapacitás: a Bitcoin bányászata véges, 2018. január 13-án a bányászok a teljes kapacitás 80%-át már kitermelték. A maximális kitermelési mennyiség 21 millió Bitcoin, melyet az alapító Satoshi Nakamoto deklarált még 2008-ban. Más kriptodevizák esetében a teljes mennyiséget egyszerre bocsátják ki, ahelyett, hogy folyamatosan kitermelnék, így az egyszerre birtokolható, vagy kering a rendszerben, de új kapacitás nem érkezik. Ez azt is jelenti, hogy a Bitcoin, vagy a mögöttes termék a maximális kapacitás elérésével már kevésbé lehet vonzó.
- Nem egységesen elfogadott: a kriptodevizákkal lehet fizetni, és már tőzsdén is kereskedhetőek, ugyanakkor számos ország tiltja a kriptodevizák, így a Bitcoin használatát is. Nincs egységes nemzetközi szabályozás. A kriptodevizák árfolyamára nagy hatással van az elfogadóhelyek változása, hiszen a termék értékét növeli vagy rombolja annak felhasználhatóságának köre. Gondoljunk csak a Dél-Korea által életbe léptetett szigorúbb kereskedési szabályokra és az árfolyam reakciójára.
- Nem stratégiai befektetés: a fentieket összegezve a Bitcoin és más kriptovaluták, illetve a mögöttes termékek tartása nem tekinthető stratégiai befektetésnek. Nincs szabályozott, egységes piaca, relatíve alacsony a likviditás , emiatt erősen volatilis az árfolyam, továbbá a kriptovaluták kínálati oldalának kapacitása véges, amely a jövőbeni növekedés esélyét rontja. További kockázatot jelent az elfogadóhelyek korlátozott száma, amely az eddigi tendencia alapján egyre szűkül és szigorodik.
A Bitcoin ellen számos nemzetközileg is elismert pénzügyi szakember szólalt fel. Az amerikai jegybank leköszönő elnöke, Janet Yellen szerint az eszköz rendkívül spekulatív és nem értéktartó termék. Az ausztrál jegybank elnöke szerint nagyobb a kriptovalutákat körüllengő mánia, mint annak mögöttes értéke. A New York-i Fed elnöke William Dudley szerint a Bitcoin kifejezetten spekulatív. Az EKB igazgatótanácsának tagja, Yves Mersch szerint a kriptodevizák nagyfokú fenyegetést jelentenek az európai pénzügyi stabilitásra.
Hasonlít, de mégsem az
A kriptovaluta rendszerben számos kereskedhető terméket találunk, de némelyek nem szerepelnek a tőzsdén. Mégis árfolyamuk várhatóan a jövőben is korrelál majd a kriptodevizákkal:
- Befektetési alapok: az Autonomus gyűjtése alapján már 175 különböző kriptodevizás alap jött létre. A legnagyobbak a Polychain, a Galaxy Digital Asset Fund, a Blueyard és az ICONOMI . A befektetési alapok stratégiája különböző, kezdve a kriptodevizákban történő befektetésektől a passzívan kezelt indexkövetőkig bezárólag.
- Bányászcégek: ezek biztosítják a hálózat működését, lényegében az erőforrásaikat (számítógépeket) állítanak hadrendbe a számítási feladat megoldásáért, mellyel új blokkokat hoznak létre. Ezért cserébe egy meghatározott mennyiségű Bitcoint kapnak. Ez a jutalom azonban 2020-ban várhatóan feleződni fog, ahogy csökken az elérhető szabad kapacitás. Ezekkel a cégekkel jellemzően nem lehet tőzsdén kereskedni!
- Certifikátok: már elérhetőek olyan termékek, melyek a Bitcoin árfolyamát követik le. Más szóval a certifikát kibocsátója vállalja a mögöttes termék értékének egy meghatározott módon történő lekövetését, amely nem minden esetben lehet pontosan annyi, mint amennyi a Bitcoin árfolyama. Ilyen például a Swissquote által kibocsátot certifikát is.
- Egyéb cégek: ide olyan cégek tartoznak, melyek közvetve profitálnak a kriptolázból. Így például az Overstock.com, amely olyan online kiskereskedelmi vállalat, mely először engedélyezte a Bitcoinnal való fizetést a weboldalon.
Nem minden arany, ami fénylik! Számos tőzsdei cég is megpróbált felülni a kripto hullámra, melyeknek jellemzően semmi közük az iparághoz. Az ilyen vállalatok nevet változtattak tisztán spekulációs célból, és a cégnévbe belekerült a kripto, a bitcoin, vagy a blockchainre utaló szó. Ilyen például a Long Island Iced Tea vállalat, amely Long Blockchain Corp. lett. Riot Blockchain, amely biotechnológiai cégből alakult át bitcoin és ethereum befektetővé. Crypto Co. egy női ruházati vállalat, melynek semmi köze az iparághoz, de a neve miatt zsákolták a részvényeket. FinTech Group a volt SkyPeople Fruit Juice üdítőgyártó. A Nova Lifestlye bútorgyártó pedig létrehozta az I Design Blockchain Tech. vállalatát, mely mögött pusztán a bitcoin elfogadása áll. A Nodechain a korábban Vapetek néven futó elektromos cigarettagyártó, amely immár elkötelezett lett a bitcoin befektetések irányába.
Mi az ami még szóba jöhet?
Chipgyártók: Az egyes számú választás, de jó eséllyel ide már késő beszállni. Bitcoin és más kriptovaluták bányászatának erőforrásigénye nagyobb, mint egy hagyományos PC-é. Különösen fontos a magas teljesítményre képes GPU-k beszerzése. A bányászok szerint az NVIDIA és az AMD által szállított grafikus processzorok a legjobbak erre a feladatra, nem véletlen az exponenciálisan növő kereslet a cégek termékei iránt. A részvények árfolyamai ennek megfelelően jelentősen emelkedtek tavaly. A jelenlegi szinteken azonban túlértékeltnek tartjuk ezt a két vállalatot, a részvényekbe történő beszállás időzítése nem megfelelő. Egyéb ötletek lejjebb találhatóak.
Square: Jack Dorsey Twitter CEO-hoz köthető cég, amely online fizetési szolgáltatásokhoz kínál hardveres és szoftveres megoldásokat. A Square hasonló a PayPal-hoz, azonban az ügyfélköre jellemzően a magánvásárlók, illetve az amerikai KKV szektor. Például az iPaddel történő fizetés esetén a hitelkártya készülék előtti elhúzását és annak feltöltését is Square-nek köszönhetik a vásárlók. A Square tavaly novemberben jelezte, hogy a Cash applikációján keresztül bárki vásárolhat, eladhat vagy tarthat bitcoint. A cég erősen veszteséges még, így osztalékra is stabil fundamentumokra ne számítsunk, ugyanakkor a kriptovaluta bedőlése sem viszi csődbe a céget, hiszen ennél több lábon áll.
Taiwan Semiconductor: ahogy a neve is mutatja, tajvani félvezetőgyártó cég, nem mellesleg az Apple egyik fő beszállítója. A cég termékei megtalálhatóak az NVIDIA és az AMD grafikus processzoraiban is, melyek a kriptodeviza bányászok egyik legfontosabb kellékei. A Taiwan Semiconductor bevételének közel 1/5-ét adja az Apple, a kriptoőrületből való részesedése pedig a bevétel közel 10%-át teszi ki. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a cég a kriptodevizák esetleges csődje után sem menne tönkre, de amíg a boom tart, addig ez is növeli az eredményeket. A vállalat következő nagy dobása júniusban jöhet, amikor sorozatgyártásba viszik a 7 nanométeres csíkszélességű chipet, mellyel még tovább javulhat a teljesítmény és az energiagazdálkodás.
Amplify Transformational Data Sharing ETF : aktívan kezelt alap, melynek célja, hogy a blockchain technológiában rejlő potenciált kiaknázza befektetések formájában. A költsége 0,7%-os, amely elfogadható mértékű. Az alap blockchain és bitcoin, illetve más kriptodevizákban is érdekelt vállalatok részvényeit tömöríti. Az ETF jelenleg 50 darab részvényt tömörít, legnagyobb súllyal az Overstock.com, a Taiwan Semiconductor, a Digital Garage és a Square rendelkezik. Ezen kívül az ETF tart még nagy techcég papírokat is, mint az Alphabet, vagy az Oracle, de nagy amerikai banki részvények is megtalálhatóak, csakúgy, mint a kínai techóriások.
Reality Shares Nasdaq NextGen Economy ETF : hasonló befektetési politikát követ, mint az Amplify, annyi különbséggel, hogy az alap átsúlyozása félévenként történik. Jelenleg 62 darab értékpapír található benne, ezek közül két kötvény is. Az alap legnagyobb súllyal (kb. 2-3%) az SBI Holdingsot (kriptobányászattal foglalkozó japán cég), az Intelt, a Ciscot tartja, de más kriptoban érdekelt japán vállalatok is megtalálhatóak, csakúgy, mint az amerikai nagybankok. A két említett ETF azért is kedvező, mert így a kínai és japán piaci potenciált is ki lehet aknázni, a kockázatok pedig mértékeltebbek a stock pickinggel szemben.
Csak óvatosan!
Összességében elmondható, hogy a blockchain egy nagyon izgalmas innováció, mely a pénzügyi szektorban számos folyamatot forradalmasíthat. Ugyanakkor a kriptodevizák jelentős árfolyamkilengései magas kockázatot hordoznak, így csak a teljes befektetési portfolió 1-2%-ában érdemes ilyen, vagy a technológiához szorosan kapcsolódó terméket tartani azoknak a befektetőknek, akik befektetőként részesülni szeretnének a technológia esetleges felfutásából.
Forrás: blog.equilor.hu
