Nem igaz, hogy Nagy-Britannia különösen vonzó célország
Nagy-Britanniában heti 36,95 fonttal (16 ezer forinttal) segítik a menedékkérőket, akiket ráadásul eltiltanak a munkavállalástól. Franciaországban ennél jóval többet, heti 56,62 fontos (27 100 forintos) összeggel támogatják őket a The Guardian szerint. Németországban és Svédországban - ahová a legtöbb menekült vágyik - heti 35,21, illetve 36,84 fontos segélyt kapnak, vagyis töredékével kevesebbet, mint Nagy-Britanniában - világított rá a lap által készített összeállítás. 2014-ben 25 870 menedékkérelmet nyújtottak be Nagy-Britanniában, ebből 10 050-et fogadtak el.
Németországot, Franciaországot, Svédországot és Olaszországot sokkal jobban sújtja a menekültválság a The Guardian szerint, és a népességarányhoz viszonyítva Nagy-Britanniánál Belgium, Hollandia és Ausztria is rosszabb helyzetben van. 2015-ös adatokat is számításba véve pedig még a gazdasági válságtól sújtott Görögország is sokkal jobban megszenvedi a válságot.
A Nagy-Britanniában lévő menekültek száma az elmúlt négy évben valójában csökkent az ENSZ adatai szerint, 193 600-ról 117 161-re. A brit politikusok, mások mellett Theresa May belügy- és Philip Hammond külügyminiszter állításával szemben a The Guardian szerint az sem igaz, hogy a bevándorlók többsége gazdasági menekült.
Az ENSZ adataira hivatkozva a lap arról írt, hogy a Földközi-tengeren át idén Európába érkezett menekültek 62 százaléka Szíriából, Eritreából és Afganisztánból jött. Ezek pedig háború dúlta, diktátori elnyomástól vagy vallási szélsőségességtől szenvedő országok - Szíria esetében mindhárom -, így állampolgáraiknak majdnem minden esetben jogosultak a menekültstátusra.
A dárfúri, az iraki, a szomáliai és a Nigéria bizonyos részeiről érkező menekülteket is beleszámítva a gazdasági menekültek valós aránya 30 százalék alá csökken, és a Hammond által hétvégén emlegetett afrikai menekülteké is jóval 50 százalék alatt van a The Guardian szerint.
A calais-i helyzettel kapcsolatban a lap emlékeztetett arra, hogy az ott összegyűlt 3-5 ezer migráns alig 1-2,5 százalékát jelenti annak a több mint kétszázezernek, aki idén Olaszországon és Görögországon keresztül elérték Európát. Azt pedig egyes brit lapok, például a Daily Mail állításával szemben semmi sem támasztja alá, hogy tízből heten átjutnak a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő Csatorna-alagúton.
A 200 ezer menekült a 740 milliós Európa népességének 0,027 százalékát jelenti, így a The Guardian szerint egyelőre nincs alapja a külügyminiszter arról szóló kijelentéseinek, hogy a menekültek veszélyeztetik az európai életszínvonalat. A konzervatív brit kormányt bírálva a lap rámutatott arra is, hogy az Európai Unió területénél százszor kisebb, mindössze 4,5 millió lakosú Libanonban 1,2 millió szíriai menekült tartózkodik. "Libanonban menekültválság van. Nagy-Britanniában nincs" - írták. (MTI)
