Bika marad a forint a kamatdöntés után is

Magyarország

A forint a múlt hét második felében a 263-264 közötti sávban tartózkodott az euróval szemben, érdemi erősödést a görög készenléti hitelcsomag hírére nem mutatott, ahogy az azt megelőző aggodalom során sem gyengült jelentős mértékben. A BUX index 4.7 százalékos rallyt mutatott be a legutóbbi 5 kereskedési nap során, a hangulat jelenleg is pozitív a budapesti parketten (+0.55%, 24.790 pont). A péntek délután, az amerikai tőzsdéken megvalósult kismértékű profitrealizálás, óta a hazai deviza a régiós devizákkal egyetemben mérsékelt gyengülést szenved el, jelenleg 265.75-nél járnak az euró/forint jegyzések, míg egy dollárért 197, egy svájci frankkért 185.70 forintot kell adni a bankközi devizapiacon. A vártnál rosszabb reggeli magyar munkanélküliségi rátának (11.4%) vajmi kevés köze van ehhez. Viszont a ma reggeli 25 bázispontos helyett 50 bázispontos román kamatcsökkentés és a délutánra várható 25 bázispontos MNB vágás, már szignifikánsabb magyarázó változó. De az eladói nyomás egyelőre limitált.  A hangulat a nemzetközi piacokon ugyanakkor pozitív, tehát nem számítunk nagymértékű erőtlenedésre az MNB kamatdöntés után sem. A 263-267-es sáv tűnik irányadónak a nap későbbi részében. Technikai értelemben nem tűnik túlvettnek az euró/forint, tehát adott esetben jöhet még némi gyengülés a jelenlegi szintekről, de fundamentálisan okot nem látunk erre.

Állampapír aukció

A másodlagos állampapír-piaci hozamok az elmúlt héten 7-15 bázisponttal tovább csökkentek, így a piac már bőven egy újabb 50 bázispontos vágást áraz. A múlt heti államkötvény aukciók sikeresek voltak az átlaghozamok 29-35 bázisponttal csökkentek a 3 és 5 éves papíroknál. Sőt a 9 év után először értékesített változó kamatozású kötvényből is az előzetesen felkínáltnál többet vittek el. Az utóbbi 2015/B kötvény hozama: a legutóbbi 3 sikeres 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukciós forgalommal súlyozott átlaghozamát teszi ki, a kamatfizetés félévente esedékes.

Nemzetközi

Az elmúlt hét második felében alapvetően pozitív marad a hangulat a nemzetköz tőkepiacokon, melyhez nagyban hozzájárult a „görög dráma” következő, enyhülést hozó fejezete.

Csütörtökön – a kétnapos EU csúcson – megszületett a megegyezés egy Görögországnak nyújtandó készenléti 22mrd eurós hitelkeretről arra az esetre vonatkozólag, ha az ország nem tudná törleszteni az április-májusban lejáró 20.6mrd eurónyi adósságát, és újra finanszírozni magát. Az összeget 2/3 arányban nyújtanák az Eurózóna tagállamai az EKB-ben lévő betétarányaiknak megfelelően, míg 1/3 résznyi származna az IMF-től. A hitelkeretre vonatkozó kamat nem lenne kedvezményes, tehát Görögországot továbbra is arra serkentik ezzel, hogyha lehet maga termelje – a év elején elfogadott megszorítási intézkedéseiből – a szükséges forrásokat. A görög fél elégedettséggel fogadta a megállapodást, abban bízva, hogy az EU-s forráshoz jutás biztosítottsága a piacon elérhető források hozamát is lentebb nyomja majd. Emellett további – talán még kézzel foghatóbb pozitívum az ügyben – Trichet EKB elnök bejelentése volt, hogy az eredeti tervekkel ellentétben 2011. január elsejétől mégsem emelik vissza „A-„-ig az EKB-s forrásokért fedezetként elfogadott állampapírok minimális ratingjét, hanem az marad a jelenlegi „BBB-„-os szinten. Ez jelentős kedvezmény hiszen a görög adósság S&P általi besorolása jelenleg BBB+ tehát már most is kívül esne a „repó határon”. Igaz ennek fejében haricut-ot alkalmaznának az „A- „ besorolás alá eső államkötvényekre. (Haircut: kockázatot kifejező ráta, alkalmazása: beszámítási érték=árfolyam*(1-haircut)). Csütörtök óta a görög CDS 309 bázispontról 295-re csökkent mostanáig, kérdés a milyen hozamon tudja majd kibocsátani Görögország a hét későbbi részében tervezett 5 éves államkötvényeit?

A múlt hét egyéb kiemelendő makroadata volt a negyedik negyedéves felülvizsgált amerikai GDP, melyet +5.9 százalékról (évesített, negyedév/negyedév) 5.6 százalékra módosítottak le, valamint a március Michigan fogyasztói bizalmi index, ami viszont fentebb 73-ról 73.6-ra lett módosítva. Az amerikai kőolajkészletek a legutóbbi mérések szerint jelentős, nem vár mértékben emelkedtek, némileg nyomást helyezve a nyersolaj árára, ami mostanra 80 dollár alá csökkent.

A múlt hetet a nyugat-európai tőzsdék 1.5-2.6 százalékos emelkedéssel zárták (elsősorban a görög készenléti hitellehetőségnek örvendve), míg a tengerentúliak csak 0.6-1 százalékkal növekedtek. Az ázsiai piacok hétfőn reggel többnyire zöld tartományban (+0.8-2 százalék) fejezték be a kereskedést, egyedül a Nikkei esett hajszálnyit. Igaz a februári japán kiskereskedelmi forgalom kiugróan jó lett, a japán tőzsde a pénteki csaknem 1 százalékos rally után profitrealizálás miatt gyengélkedett. A nyugat-európai tőzsdék jelenleg 0.5-0.7 százalékos pluszban járnak, míg az amerikai futures-ek is 0.6 százalékkal fentebb tartózkodnak. A nap későbbi részében az Eurózóna márciusi hangulatindexein kívül a február amerikai személyes bevétel- és kiadási adatok fogják befolyásolni a piacok irányát. A hét egészét nézve, érdemes figyelembe venni, hogy hónap és negyedév vége van, tehát a window dressing hatás mindenképp felfelé fogja hajtani a tőzsdéket. Amennyiben nem érkezik nagy negatív meglepetés, akkor folytatódhat a szolid növekedés. A kulcsfontosságú adat a pénteki márciusi amerikai munkanélküliség és az NFP lesz.

Devizák

Miután az euró/dollár, a görög mentőcsomagról való megállapodás előtt, 1.33 alá is csökkent a múlt héten, azt követően mostanra ismét 1.35 környékére emelkedett. Az euró nemcsak a dollárral, de svájci frankkal és a jennel szemben is magára talált, rendre 1.4308 és 124.80-nál járnak a jegyzések. Amennyiben folytatódik a részvénypiaci emelkedés és tovább tisztul a görög problémák enyhülése a befektetői fejekben, az euró további erősödés elé nézhet, 1.36 irányában.

Egyéb makrogazdasági adatok: Magyarország

A 2009. december 2010. februári időszakban mért munkanélküliség 11.4 százalékra ugrott – a november-januári 10.8 százalékról – a 11 százalékról szóló várakozásokat felülmúlva. Egy hónap alatt 24 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, míg 23 ezerrel nőtt az állástalanoké, ugyan ezen két változó rendre 64 ezres csökkenést és 101 ezres növekedést mutat éves viszonylatban. Így lassan megérkeztünk a munkanélküliségi ráta 11.5 százalék környékén várt tetőzéséhez, tehát a következő néhány hónapban már jelentős emelkedést nem várunk, majd elsősorban szezonális okok miatt májustól csökkenésre számítunk.