Nem kell már több dollár Kínának!
Idén július és szeptember között Kína 166 milliárd dollárral növelte devizatartalékát. Csak érzékeltetésül: az így kialakult 3 660 ezermilliárd dolláros érték magasabb Európa legnagyobb gazdasága, Németország éves GDP-jénél. A dollár és más devizák befolyásának csökkentése segítheti Kínát azon célja teljesítésében, miszerint 2015-re lebegő, más néven: rugalmas árfolyamú valutává váljon, ami állampolgárainak is a javát szolgálja – indokolt Yi Gang, a pekingi központi bank kormányzójának helyettese.
Reményeik szerint ugyanakkor e lépés megvédheti Kínát annak esetlegesen kedvezőtlen hatásától, hogy a FED csökkenti a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű eszköz megvételére irányuló programját. Annak levét ugyanis elsősorban a feltörekvő országok ihatják meg, mindenekelőtt Brazília és India, melyek devizái már amúgy is hónapok óta folyamatosan leértékelődnek. A FED nyílt piaci bizottságának legutóbbi ülésének kedden publikált jegyzőkönyve szerint a monetáris lazítás „elvékonyítása” a következő hónapokban indulhat meg, feltéve, hogy a foglalkoztatottsági adatok tovább javulnak. De nem kizárt, hogy e folyamat e nélkül is megkezdődik – helyezték kilátásba a FED tagjai. E hír kedden – Japán kivételével – megütötte az ázsiai részvénypiacokat, a kínai Shanghai Composite 1,1, a hongkongi Hang Seng 0,7 százalékkal esett.
Pekingben a jüan árfolyamának szabad lebegtetésétől azt is várják, hogy a nemzetközi tranzakciókat a kínai devizában is egyre szélesebb körben számolják majd el, aminek következtében a jüan egy szintre kerülhetne az euróval és a dollárral. Jelenleg a jüan csak a 13. legsűrűbben használt deviza a nemzetközi fizetésekben. E helyzet megváltoztatása érdekében Kína központi bankja egyre több országgal ír alá kétoldalú devizacsere-megállapodást (lásd táblázatunkat). Szeptember elején például a Magyar Nemzeti Bankkal kötött tízmilliárd jüan értékű, 3 évre szóló bilaterális devizacsere keretmegállapodást, ami lehetővé teszi az MNB-nek, hogy szükség esetén a keret erejéig kínai jüanhoz juthat, amit a hazai piaci szereplők rendelkezésére bocsáthat. Októberben pedig az Európai Unióval írt alá egy 45 milliárd euró értékű devizacsere-megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a kereskedelmüket egymás devizáiban számolják el. Hosszú éveken át a jüan egyfajta remetevalutaként funkcionált, elzárva a külföldi befektetők elől, saját szabályrendszer alapján működött, de az utóbbi időben egyre jobban beszivárog a világ devizapiacaira. Olyannyira, hogy Kína azt szeretné, ha legkésőbb 2020-ra a jüan felváltaná a dollárt a világ tartalékvaluta szerepében.
Kérdés, hogy ha nem dollárba, akkor vajon mibe fogja fektetni Kína a többlet devizatartalékait? Kína központi aranyvásárlásairól eddig is sokat pletykáltak az aranypiacon, erre valószínűleg hamarosan választ kapunk a kínai illetékesektől.
Kínának már közel kéttucatnyi országgal van bilaterális devizacsere megállapodása
Forrás: Conclude Zrt.
