Nem változtatott idei évi előrejelzésén az Egis
Belföldön 6-8 százalékos visszaesés várható a kedvezőtlen szabályozási változások miatt, azonban ezt a csökkenést az export növekedése kompenzálja majd - mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy az export egyre nagyobb mértékben járul hozzá a vállalat forgalomnövekedéséhez és eredményességéhez. A FÁK-régióban 10-12 százalékkal nőhet az Egis forgalma az idén, Kelet-Európában pedig 3-5 százalékos növekedéssel számol a cég.
A nyugati késztermék és hatóanyag kivitel plusz-mínusz 5 százalékkal tér el várhatóan az előző üzleti év forgalmától. A szeptember végén zárult üzleti év forgalmát és eredményességét is megfelelőnek ítélte Poroszlai Csaba, a magyarországi különadó terhek növekedése ellenére. Jelezte, hogy az üzleti év lezárása óta további szabályozás változások történtek, ezek negatív hatása a következő negyedéveket érinti.
Példaként említette, hogy a gyógyszerkassza túllépését a piaci részesedések arányában terhelik a piaci szereplőkre, és ez a nagy piaci részesedéssel rendelkező hazai gyártókat érinti a legkedvezőtlenebbül. A gyógyszergyár a 2010-211-es évet 128,94 milliárd forint árbevétellel és 13,585 milliárd forint adózott nyereséggel zárta. Az árbevétel 8 százalékos növekedést, míg a profit 19 százalékos csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest. Poroszlai Csaba kérdésre válaszolva közölte, hogy az Egis hazai működése veszteséges lehet az idei üzleti évben.
A vállalat számára az idén 4-5 milliárd forint terhet jelentenek a gyógyszeripari különadók. Ennek ellensúlyozására rövid távú költségcsökkentéseket már korábban végrehajtott a cég, a hazai kereskedelmi létszámot például 10 százalékkal csökkentette. További drasztikus költségcsökkentés ebben az évben nem várható. A társaság arra törekszik, hogy a kereskedelmi költségeit a hazai piacról olyan piacokra csoportosítsa át, ahol jobbak a növekedési lehetőségek, ilyen elsősorban a legnagyobb export piaca, Oroszország. Beruházásokra nagyjából a tavalyival megegyező, 15 milliárd forint körüli összeget szán az idén az Egis. Ezek legnagyobb része a k+f kapacitások fejlesztését szolgálja. (MTI)
