Németországban emelkedni fog a munkanélküliség
Andrea Nahles a tárca 2016-os költségvetésről szóló vitához hozzászólva rámutatott, hogy "nem a szíriai orvos a meghatározó típus" a menekültek között, és még a 10 százalékot sem éri el a munkavállalásra vagy szakmai képzésre azonnal alkalmas emberek aránya. Mindennek hatása a munkanélküliségi statisztikákban is megmutatkozik majd, és erre egy év múlva - amikor a munkaügyi kimutatásokban már szerepelnek a most érkező emberek - emlékeznie kell mindazoknak, akik most kiállnak a menekültek befogadása mellett - mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa, kiemelve, hogy ő maga is pártolja a menekültek befogadását.
A munkanélküliség várható megugrását nem a "kudarcos munkaerőpiaci integráció" eredményeként kell majd értékelni, hanem annak jeleként, hogy "tartósan jelentkező feladatot kell megoldanunk" - mondta a miniszter. A számítások szerint az idén érkező menekültek ellátáshoz nagyjából 3 milliárd euróval (945 milliárd forinttal) kell növelni a tárca 2016-ra eredetileg tervezett költségvetését.
A menekültek ellátása 1-2 milliárd euró plusz forrást igényel a szövetségi kormánytól, a munkaerőpiaci integrációt szolgáló programokra további 600 millió és 1,1 milliárd euró közötti összegre lesz szükség, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó nyelvtanfolyamokra pedig 180 millió eurót szükséges még elkülöníteni. Arra kell törekedni, hogy a menekültekből "lehetőleg gyorsan munkatársak és szomszédok" legyenek - mondta Andrea Nahles.
Angela Merkel kancellár is a menekültek minél gyorsabb integrációját sürgette csütörtökön Berlinben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) fővárosi kirendeltségén tett látogatásán. A kancellár újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy a BAMF berlini munkatársai egy kísérleti program révén szorosan együttműködnek az országos munkaügyi hivatal (BA) munkatársaival, így a menekültügyi eljárás után a menekült vagy más menedékjogi státust szerző kérelmezőket rögtön átveheti a BA. Éppen ilyen programokra lesz szükség a következő hónapokban - mondta Angela Merkel.
A német kormány másik fő törekvése a védelemre nem jogosult emberek "kiterelése" a menekültügyi ellátórendszerből. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre vonatkozik, akik a menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát teszik ki.
A munkaügyi tárca terve szerint azzal is igyekeznek csökkenteni a német menekültügyi rendszer vonzerejét a Nyugat-Balkánon, hogy szélesítik a legális munkavállalás lehetőségeit. 2016-tól elindítanak egy programot, amelyben évente 20 ezer munkavállalási vízumot adnak ki munkaszerződéssel vagy szakmai képzésre vonatkozó szerződéssel rendelkező nyugat-balkáni munkavállalóknak. Egyébként két csütörtökön megjelent elemzés szerint a menekültek hosszabb távon komoly esélyt is jelentenek.
Az UniCredit csoport elemzése alapján amennyiben minden második menekültnek sikerül elhelyezkednie, a hazai össztermék (GDP) 1,7 százalékával, nagyjából 50 milliárd euróval növekedhet a gazdaság teljesítménye 2020-ig ahhoz képest, ha nem indult volna meg a jelenlegi menekülthullám. A számítás azon a prognózison alapul, hogy az idén 800 ezer, a következő években pedig rendre 500 ezer menekült érkezik Németországba. Hasonló következtetésre jutott az esseni RWI gazdaságkutató intézet is, amely szerint közép- és hosszú távon a többnyire fiatal menekültek hozzájárulnak a német társadalom elöregedése miatt egyre nagyobb nyomás alá kerülő nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságához. (MTI)
