Németországban vegyes az EKB-döntés fogadtatása
Hans-Werner Sinn, a tekintélyes ifo gazdaságkutató intézet vezetője szerint az EKB "a még olcsóbb pénzzel és a betéteket sújtó büntetőkamat bevezetésével elkeseredett kísérletet tesz arra, hogy Dél-Európába irányítsa a tőkeáramlást, és mozgásba hozza az ottani gazdaságot". Ez azonban szerinte kudarcra ítélt kísérlet, hiszen az euróövezet válsággal küzdő déli térségében "előbb a versenyképességet kellene javítani a munkaerőpiac reformjával". Az EKB hiábavaló próbálkozásának az árát pedig azok fizetik meg, akik hosszú távon takarékoskodnak, vagyis a betétesek és mindazok, akik életbiztosításba fektették megtakarításaikat - mutatott rá a müncheni ifo vezetője a kutatóintézet közleményében.
A német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviselete, a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint az alapkamat csökkentése veszélyes buborékok képződéséhez vezethet a pénzügyi piacokon. Az EKB-nak a defláció veszélye miatt ugyan lépnie kellett, de a rekordalacsony kamat kora "nem tarthat örökké" - szögezte le Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője, hangsúlyozva, hogy a kamatcsökkentés csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha az euróövezeti kormányok a szerkezeti reformok következetes végrehajtására használják "a megnövekedett pénzügypolitikai mozgásteret".
A DIHK honlapján megjelent közlemény szerint a negatív betéti kamat - vagyis az, hogy a kereskedelmi bankok fizetnek azért, hogy az EKB-nál tarthassák a pénzüket - igen kétséges hatékonyságú, várhatóan nem élénkíti a hitelezést, még a válságállamokban sem, viszont növeli a bankok költségeit, ami még inkább nehezíti a vállalatok finanszírozását. A német biztosítótársaságok szövetsége (GDV) szerint az eddiginél is alacsonyabb kamatszint aláássa a megtakarítók erőfeszítéseit. Az újabb kamatcsökkentés "közgazdaságilag rossz recept", mert alig ösztönzi a gazdasági növekedést - mondta Alexander Erdland, a GDV elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak, hozzátéve, hogy a szerkezeti reformokra kellene inkább összpontosítani, hogy erősödjön a versenyképesség.
"Az olcsó pénz politikája tévút" - jelentette ki. Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki a ZDF-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a "minikamat" elbizonytalanítja a takarékoskodókat, és "felfalja" a felhalmozott vagyonukat. A német szakszervezetek szövetség (DGB) viszont helyesnek és fontosnak tartja az EKB döntését. A munkanélküliséggel és gazdasági stagnálással fenyegető defláció veszélyét el kell hárítani - emelte ki Stefan Körzell, a DGB igazgatósági tagja.
Az EKB határozott lépései mellett viszont "aktív költségvetési politikára", állami beruházásokra is szükség van az euróövezeti kormányok részéről. "Az olcsó hitel csak akkor segít, ha a piacok előtt megnyílik a növekedés kilátása" - mondta a szakszervezeti vezető a DGB közleménye szerint. Az EKB 0,25 százalékról 0,15 százalékra csökkentette irányadó kamatát, a betéti kamatot nulláról mínusz 0,1 százalékra módosította, és új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) is bejelentett csütörtökön. (MTI)
