Nincs hitel a világban - ki a hibás?
A nemzetközi légitársaságoktól a hajózás óriásain át a kisebb üzemekig a legkülönbözőbb vállalkozások nyögik annak következményeit, hogy az európai bankvilág csökkenti a hitelezést, inkább felhalmozza a tőkét és egyensúlyba akarja hozni a bankmérlegeket - írja a The New York Times összefoglaló jellegű írásában. A befektetők egyre inkább Európa nagy bankjait tekintik a globális pénzügyi rendszer gyenge láncszemének, mert azok halmozták fel a legtöbbet a nagy adósságokkal terhelt olasz, spanyol és más kormányzatok által kibocsátott kötvényekből.
Az amerikai pénzpiaci alapok ezért egyre jobban visszafogják az európai bankokba irányuló pénzáramlást, arra kényszerítve őket, hogy szigorítsák hitelezési feltételeiket, sőt egyes esetekben régi ügyfeleiknek se nyújtsanak további kölcsönöket. A helyzetet súlyosbítja, hogy ugyanakkor az európai bankokra mind nagyobb nyomás nehezedik felügyeleti szerveik részéről annak érdekében, hogy a kölcsönzésre fordított összegekhez képest növeljék saját tőkéjüket.
Ez sok bankot arra kényszerít, hogy csökkentse hitelezési portfolióját. Elemzők szerint az elkövetkező néhány évben az európai bankok akár eddigi teljes állományuk mintegy 10 százalékával, 3 ezer milliárd euróval is csökkenthetik hitelkihelyezésüket. "Amennyiben a legnagyobb bankok nem képesek hitelt nyújtani, az fékezi a gazdasági növekedést és recesszióra vezethet" - idézte a NYT Alex Roevert, a JPMorgan Chase elemzőjét. Így például az Air France eddig mintegy 15 százalékos arányban a BNP Paribas és a Société Générale francia bankok finanszírozására támaszkodott új gépeinek beszerzésében.
Manapság azonban ezek a bankok egyebek között úgy takarékoskodnak tőkéjükkel, hogy kivonulnak a légi társaságoknak szóló hitelezésből. Az Air France kínai és japán bankokkal kezdett kapcsolatokat kiépíteni a hiány pótlására, mivel azokra nem nehezedik olyan nyomás, mint euróövezeti vetélytársaikra. A Boeing is figyelmeztetett arra, hogy az európaiak visszahúzódása következményekkel járhat a cégre nézve. Ha egyes európai bankok nem biztosítanak hitelt, akkor a kieső összeget más forrásokból kell pótolni, "ha azt akarjuk, hogy a 2012-re megrendelt nagyobb számú gépet a terveknek megfelelően át is tudjuk adni" - jelentette ki a cég egyik szóvivője, John Kvasnovsky.
Az Embraer brazil repülőgépgyártó is mérsékelte növekedési várakozásait, méghozzá annak ellenére, hogy az idei harmadik negyedévben mind kereskedelmi, mind magángépeinek eladását növelte. "Az európai helyzet ismét visszafogta a lendületet" - mondta a cég vezetője, Frederico Curado egy befektetési konferencián a minap. Bár a Moody's figyelmeztetései ellenére a New York-i tőzsdeindex hétfőn 3 százalékkal nőtt, a beruházók óvatosságot tanúsítottak a kötvénypiacon. A múlt heti langyosra sikeredett német aukció különösen nyugtalanító hatású volt, mivel Németországot mindig is Európa pénzügyi pajzsának tekintették.
Olaszországban a gyenge kereslet a hozamot 7 százalék fölé vitte. A kormányok adósságainak magasabb kamata növeli az európai bankok kölcsönzési költségeit, ez aztán a hitelt igénylő helyi cégek és fogyasztók kiadásait is megemeli. Közben a bankok saját költsége is nő, mivel nehezebben jutnak a piacon az általuk kikölcsönzendő pénzhez. Ezért a bankok szigorúbb feltételekkel kölcsönöznek, ezzel pedig nehezítik a világgazdaság egészséges működésében nagy szerepet játszó légi társaságok, a hajózási cégek, a kőolaj-, acél- és élelmiszerexportőrök helyzetét.
"A feszültség és a stressz fokozódik. A nagyvállalatok finanszírozási feltételei egyre keményebbé válnak" - fejtette ki Dirk Schumacher, a Goldman Sachs egyik vezető európai elemzője. Ennek jele, hogy az európai hitelezők lassan kerülni kezdik a nagy infrastruktúra-projekteket, az erőművi és vízügyi beruházásokat, különösen a Közel-Keleten. Novemberben például 31 bank megállapodást írt alá Katar 10 milliárd dolláros Barzan projektjéről, de a térségben mindeddig aktív három legnagyobb francia bank, a Paribas,a Société Générale és a Natixis távol maradt a konzorciumtól. A nagy hajózási cégek is kénytelenek kevesebbel beérni, a Frontline Ltd. kőolajszállító óriás például a múlt héten jelentette be, hogy tervezett hét új tankhajójából csak kettőre talált finanszírozást.
Az iparág gondjai nemcsak magukat a hajógyárakat érik el, hanem a neki beszállító partnereket is. Németországban például több mint ötezer ember vesztette el állását Hamburg, Kiel és Rostock térségben. Kisebb cégek is nehezebben jutnak hitelhez. Egy írországi felmérés szerint a bankok a kölcsönért folyamodó vállalkozások 58 százalékát elutasították. Kelet-Európában, ahol számos nyugat-európai bank rendezkedett be, a vezetők vészkiáltásokat hallatnak. Traian Basescu román elnök "a román gazdaság megfojtásával" vádolta az osztrák felügyelő hatóságokat, miután azok a határon átnyúló kölcsönzés korlátozására utasították a osztrák bankokat.
Magyarországon leállították az új bevásárlóközpontok építését - említi a NYT, amely egy építész szavait idézi arról, hogy gyakorlatilag nincs esély új építkezés beindítására az országban, és 2012-re még rosszabbak a kilátások. Még a távoli Kínában is gondot okoz az európai lassulás. Jacky Xu, a kelet-kínai Yongkang Wanyu Industry cég értékesítési igazgatója szerint az Európából érkező játékrendelések 20-30 százalékkal elmaradtak a tavalyitól. A görög válság miatt cége néhány hónapja már nem tudja elfogadni el a görög bankok akkreditívjeit és 30 százalékos letétet követel az új megrendelőktől, ami várhatóan tovább fogja csökkenteni a forgalmat - aggódik a kínai üzletember. (MTI)
