Nő az esélye egy újabb európai monetáris lazításnak
December 3-án megdöbbentette a piacokat az Európai Központi Bank (EKB), miután a várakozásokkal ellentétben nem növelte eszközvásárlási programjának mértékét, hanem megelégedett irányadó kamatának csökkentésével és a program időbeli kiterjesztésével. A piac többet várt ennél, hiszen az EKB megelőzőleg olyan jelzéseket küldött a piacoknak, hogy kész erőteljesen beavatkozni az inflációs cél elérése érekében.
A döntés másnapján, december 4-én ült össze a Kőolaj-exportáló Országok Szövetsége, az OPEC, amelytől sokan a kitermelési kvóták csökkentését várták, miután sajtértesülések szerint Szaúd-Arábia az ülés előtt késznek mutatkozott napi egymillió hordóval csökkentetni kitermelését. A maratoni hosszúságúra nyúlt OPEC-ülésen feszült volt a hangulat, ám a kitermelés semmilyen korlátozásáról nem döntöttek, csupán az árkok mélyültek a különböző véleményt képviselő felek között – a WTI (West Texas Intermediate) ára viszont az előző napi rally után hatéves mélypontra csökkent.
Az Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint az olaj túlkínálata 2016 végéig kitarthat, egyes elemzések pedig egyenesen 20 dollárig csökkenő olajárat prognosztizálnak. (A WTI árcsökkenése ezután is folytatódott: december 14-én 35 dollár alatt is járt a jegyzés, ami a másfél évvel korábbi lokális csúcshoz képest 70 százalékos esést jelent.)
A két történet ott kapcsolódik össze, hogy az olajár és az Európai Központi Bank kedvenc inflációs mutatója, az öt év múlva esedékes ötéves inflációs várakozás között szoros korreláció figyelhető meg. Ha ez a korreláció fennmarad, és az olaj ára tovább csökken, az európai infláció és az inflációs várakozások aligha emelkednek 2016-ban, és ez azt valószínűsíti, hogy az EKB 2016 első felében további monetáris lazításról fog dönteni – állapítja meg a Pioneer Investments igazgatója.
