Norvég korona lesz az új svájci frank?
A frankerősödés első hullámát a 2008-2009-es pénzügyi válság hozta el, ennek hatására a befektetők új, biztonságos menedékeket kerestek. A feszültség enyhítésére a Fed és az EKB történelmi mélypontokra csökkentett alapkamatát. A második hullámot a 2010 májusában Görögországból induló euróövezeti adósságválság jelentette, mely az euró megítélését meglehetősen megtépázta a befektetői társadalomban.
Míg a válság előtti években 2-3% pont kamatkülönbözet előnyt élvezett a dollár és az euró a frankkal szemben, addig az elmúlt években szinte teljesen eltűnt ez a kamatelőny. A relatíve kis gazdaságba beömlő pénzáradat 2011 augusztusában paritásig taszította az EUR/CHF rátát, ami kivágta a biztosítékot az addig konzervatív Svájci Nemzeti Banknál és szeptemberre megszületett az azóta is fenntartott 1,2-es EUR/CHF árfolyamküszöb.
Norvég korona lesz az új frank?
Norvégia kiváló gazdasági kilátásai és makrostabilitása már évekkel ezelőtt felkeltette a befektetők kíváncsiságát. Most, hogy a biztonságos menedéket nyújtó országok hozamot már nemigen kínálnak a befektetőknek, előtérbe kerülhet a 1,5%-2%-os norvég kamatszint. A fizetőeszköz három éve stabil erősödő trendben mozog, a korona viselkedése hasonló, mint a svájci frank 2011 nyár előtti mozgása. Számos tényező arra utal, hogy közel lehet a begyorsulás, mely a frankot is paritásig erősítette az euróval szemben. A frank analógiájára építve rövid idő alatt 6,5-ig csökkenhet az EUR/NOK árfolyam a jelenleg 7,29-ről, ami további 10% felértékelődést jelent a devizában.
Hatalmas a folyó fizetési mérleg és a költségvetési egyenleg többlete
A fundamentumok mind a korona mellett szólnak. Norvégia folyó fizetési mérlege hatalmasra, GDP-je 15%-ra emelkedett tavaly év végére, és az előrejelzések szerint idén 16%-ra nőhet a mutató. Ez a szint bőven meghaladja az amúgy kedvező helyzetben levő német, de még a kiemelkedő svájci fizetési mérleget is. A norvég költségvetést szintén megirigyelheti a világ, az ugyanis a GDP arányában 13,6%-os többletet hozott tavaly, és idén is hasonló mértékű szufficitre számíthatunk. Ezen mutatók mellé alacsony, 1,3%-os infláció, kedvező 3,1%-os GDP növekedési kilátás és kis munkanélküliség párosul.
Mindeközben az euróövezeti adósságválság sorra újabb áldozatokat követel, Spanyolország és Olaszország állampapírhozamai rendkívüli szintekre emelkedtek idén, melyek az adósság refinanszírozását veszélyeztetik. Az alacsony kamatok és likviditásbővítő csomagok (pl. Fed QE, EKB LTRO, stb.) nyomán olcsó pénzben úszó piacok pedig keresik a biztos menedéket. A svájci jegybank azonban nem engedi felértékelődni a frankot, a hagyományosan is menedék szerepet betöltő országok (USA, Németország) maguk is egyre súlyosabb problémákkal néznek szembe. Az Egyesült Államok adósságállománya a GDP 100%-a fölé nőtt, költségvetési hiánya kiugróan magas, Németország felé pedig a perifériás eurózövezeti országok tartják markukat. A bizonytalanság nem enyhült, és továbbra is hatalmas pénztömeg vadássza, hogy hol szerezhet még csekély, de legalább kockázatmentes hozamot.
A fjordok felé veheti az irányt a pénz
A makrogazdasági stabilitás terén világbajnok Norvégia fizetőeszközének vonzerejét így tovább fokozza, hogy még kamatot is kapunk. A jegybanki alapkamat szintje ugyanis 1,5%, szemben az EKB 0,75%-os, a Fed 0-0,25%-os és az SNB 0-0,25%-os rátájával. Mi több, a 1,5% Norvégiában betéti ráta, ami az EKB esetében 0%. Továbbá, míg a német és svájci rövid államkötvények vásárlása esetén, faramuci módon negatív hozammal szembesülünk, addig a norvég állampapír 1,5%-ot fizet. A hosszú hozamok terén is hasonló a helyzet, a norvég 10 éves hozam 2%-os szintje 1,5% ponttal veri a svájci hozamot, de 0,4% ponttal magasabb a rendkívül eladósodott USA 10 éves kötvényhozamánál is. A 1,5%-os kamatfelár komoly lehetőséget tartogat a befektetők számára, míg a norvég gazdaság láthatóan elbírja az erősebb árfolyamot is.
Persze a végtelenségig nem tartható a korona felértékelődése, de eddig láthatóan nem igen követett se hivatalos se közvetett árfolyamcélt a központi bank. 2008 végén és 2009 elején ugyanis extrém mozgások jellemezték a devizát, a korona euróhoz mért 25%-os gyengülését hirtelen 13%-os felértékelődés követte pár hónap leforgása alatt. Ennek ellenére túlzott és hirtelen beerősödés esetén számítani kell jegybanki beavatkozásra, hiszen a norvég devizatartalék (44 milliárd euró) mindössze 14%-a GDP-nek, míg például Magyarországon 33%, Svájcban pedig 86% ez az arány. Így a norvég központi banknak bőven van tere devizát vásárolni koronával szemben, ha az túlzott erősödésbe kapcsolna. Ennek ellenére érdemes profitálni az esetleges begyorsulásból, míg a jegybank reagál, szép profitot lehet zsebre tenni a svájci frank analógiája alapján.
Ajánlás: EUR/NOK short
Beszálló: jelenlegi árfolyam. Célár: 7,0. Stop-loss: 7,5
