Növekvő árak és belátható időn belüli megtérülés a magyarországi földpiacon
Fűr Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyarországi földpiacon a kínálati oldal rendkívül nagy, mivel a kárpótlás és a részarány kiadás során a mezőgazdasági területek 90 százaléka magánkézbe került. A szántó területek esetében 4 millió hektárról van szó - ennek mai értéke körülbelül 2.500 milliárd forint -, 2-2,5 millió tulajdonossal, akik szabadon dönthetnek tulajdonukról.
Ez azonban azt is jelenti, hogy rendkívüli mértékű, 98 százalékos a kistulajdonok és a kis tulajdonosok aránya, míg nagyobb méretű tulajdonok, 30-40 hektártól felfelé, alig vannak. Pedig mind a gazdálkodónak, mind a befektetőnek ezek lennének a természetes célpontok - hívta fel a figyelmet a Földbróker.hu vezetője.
A szakértő rámutatott: a keresletre Magyarországon speciálisan a szabályozás hat, mert a Földtörvény 1994. óta kizárja a jogi személyeket a földvásárlásból. A piacgazdaságban pedig a tőke és a finanszírozás tipikusan a cégek, nem a magánszemélyek mögött vannak. Ennek következtében a földárak a hírek és a szabályozási kilátások fényében gyorsabb-lassabb emelkedést mutatnak.
A 10 hektár alatti tulajdonok árai ugyanakkor 50-60 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek a nagyobb területek árainál. A földárakban megfigyelhető a 2004-es EU csatlakozásig tartó, illetve 2008-tól, a válságtól kezdődő áremelkedés. A szántóföld hektáronkénti eladási ára nagy szórást mutat attól függően, hogy hol található Magyarországon.
A legdrágábbnak számító Észak-Dunántúlon például 2000-ben még átlagosan 350 ezer forintért vásárolták a termőföld hektárját, de 2010-ben már 1 millió forintért. A Dél-Dunántúlon 850 ezer forint, az Alföldön 800 ezer forint, Észak-Magyarországon pedig 700 ezer forint az idei hektáronkénti átlag, de ehhez képest az eltérés akár 150 ezer forint is lehet egy-egy ügyletben - hívta fel a figyelmet Fűr Zoltán.
A Földbróker.hu számításai szerint mindenesetre gazdálkodóknak megéri földet venni Magyarországon. Ha egy gazdának körülbelül 30-40 ezer forint a hektáronkénti működési jövedelme és mintegy 30-40 ezer forint támogatási bevétele van hektáronként, akkor 15 év alatt ebből egy mai földvásárlás még 1 millió forintos hektáronkénti árral számolva is megtérül.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy eközben a föld ára növekedhet és mivel nem amortizálódik, az időszak végén a maradványérték igencsak nem nulla - magyarázta Fűr Zoltán. A szakember szerint úgy is meg lehet közelíteni a kérdést, hogy aki földet vesz és megműveli, örökjáradékot vesz, aminek a képlete: járadék per kamatláb.
Tehát például ez a képlet ma: 70.000 forint/5 százalék=1,4 millió forint. Ezt a közgazdasági értéket színezi, hogy ha egy adott területen elfogy a megvehető föld (nem bővíthető eszköz), akkor ott monopolár alakulhat ki, azaz annyit kérnek érte, amennyit "nem szégyellnek", akár 50-100 százalékkal magasabb árat. Jelentős árbefolyásoló tényezőként említette Fűr Zoltán, hogy 2011. május 1-én lejárhat a külföldi természetes és jogi személyek magyarországi földvásárlási tilalmára vonatkozó derogáció.
Ezzel párhuzamosan a magyar jogi személyeknek is meg kell nyílnia a földvásárlás lehetőségnek. A derogáció meghosszabbításának valószínűsége viszonylag kicsi, mert az EU Bizottságának határozatától függ, ahol erős tagállamok akadályozhatják meg az ilyen irányú magyar törekvéseket.
A Földbróker.hu becslése szerint a derogáció utáni időszakra 1,5-2,5 millió forint hektáronkénti árak alakulnak ki a nagy, 10-500 hektár nagyságú területekre és hektáronként 1 millió forint alattiak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra. Befektetőként a mai világban csak ritkán adódik lehetőség a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására. A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a lehetőség a földön hever - tette hozzá a szakértő.
