Növekvő befektetési alapok a takarékoknál
A befektetési alapok aránylag új megtakarítási konstrukciónak számítanak a takarékszövetkezeti szektorban. Az alig három éve elkezdődő forgalmazás azonban dinamikusan bővül. Idén a nettó értékesítés november közepéig elérte a 6,5 milliárd forintot, és csupán november első felében 500 millió forinttal bővült az állomány. Az állománybővülés az utóbbi hónapokban töretlen volt, miközben a piacon tavasz óta összességében csökkent a befektetési jegyállomány a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint.
A befektetési alapokból nem vontak ki eddig érzékelhető mennyiségben megtakarítást az év végéig fennálló kedvezményes végtörlesztési lehetőség miatt. „A kedvezmény törvénybe iktatását követő egy-két hétben tapasztaltunk némi állománycsökkentést, de az akkor kivett pénzek többszörösét fektették azóta be a TakarékBank 100 százalékos tulajdonában álló Takarék Alapkezelő Zrt. befektetési alapjaiba, sőt a takarékokhoz áramló friss pénzösszeg is nagyobb az átlagosnál, s ebből az alapokba is jutott.” – számolt be az utóbbi hetek fejleményeiről Breznay Endre, a TakarékBank pénz- és tőkepiaci üzletágának vezetője. Ettől függetlenül nem gondolja, hogy a tőkekivonás kockázata teljesen elmúlt volna. Lehet ugyanis, hogy a többség az utolsó pillanatra halasztja a kedvezményes visszafizetésről a döntést, s ennek kapcsán megtakarításai mozgósítását. Jó hírként könyvelték el viszont a TakarékBanknál, hogy a szektor ismertségének növekedésével - amely többek között az elsőként bevezetett kedvező kamatozású devizahitel-kiváltó forintkölcsönnek is köszönhető - egyre többen helyeznek el pénzt a takarékoknál azok közül is, akik, korábban csak a nagy kereskedelmi bankoknál vezettek számlát.
A befektetési jegyek iránti kereslet nem egyenletesen nőtt az év folyamán. A friss pénz beáramlása valamennyire követte az agrárszektor szezonalitását. „Az uniós területalapú földtámogatások kiutalásának ütemezésével is összefügghet, hogy tavasszal és az év vége felé megugrik a friss pénz beáramlása az értékpapírszámlákra, és ezáltal a befektetési jegyekbe is.” – mondta Breznay Endre. A szövetkezeti hitelintézeti szektorban megszokott, hogy az év végén nagyobb volumenben emelkedik mind az alapok, mind az egyéb értékpapírok állománya, idén azonban a korábban tapasztaltnál is valamivel erőteljesebb az állománynövekedés.
A korszerűbb befektetési formák terjedését egy ideig lassította a szektorban az a félelem, hogy csupán a betétek vándorolnak majd át befektetési jegyekbe, de ez nem jellemző. Igaz, a kis- és középvállalkozók jelentős köre tartja forgópénzét vállalati betét helyett a TakarékInvest Likviditási Befektetési Alapban, mely alacsony kockázata mellett a jegybanki alapkamattal megegyező vagy akár annál magasabb hozamlehetőséggel is rendelkezik a múltbeli teljesítménye alapján - számoltak be a TakarékBanknál. Mindez azonban Breznay Endre szerint nem jeleni azt, hogy a vállalati betétekből egyirányú lenne az áramlás a pénzpiaci alapba, inkább arról van szó, hogy kialakulóban van egy optimális tőkemegosztás a pénzforgalmi és az értékpapírszámlán tartott összeg között. A lakossági oldalon pedig legalább olyan mértékben emelkedik friss pénzből a befektetési jegyek állománya, mint a meglévő betétekből. Jellemző például, hogy azok, akik a takaréknál lévő betétjük töredékéből már kipróbálták a TakarékInvest alapokat, a következő alkalommal már célzottan az értékpapírszámlára fizetnek be, így bővítve megtakarításaikat a takarékoknál.
A TakarékPont hálózatban és a szövetkezeti integráció központi bankjának számító TakarékBanknál összességében mintegy 28 milliárd forintra rúg az alapok eszközállománya, amely 2009 óta jelentős dinamikával növekedett. Az ötféle, eltérő kockázatú és eltérő időtávra befektető alap közül a legnagyobb fejlődést – a konzervatívnak számító befektetői körnek megfelelően - az alacsonyabb kockázatú és egyszerűbb eszköz-összetételű alapoknál tapasztalható.
