Növekvő utasforgalom, gyarapodó turisztikai kereslet
A KSH adatai szerint 2011-ben 13,6 millió külföldi látogatott Magyarországra turisztikai motivációval, számuk közel 2 százalékkal nőtt, összes magyarországi fogyasztásuk 847 milliárd forint volt. Ezen utazók 37 százaléka egyetlen napig tartózkodott az országban, és tovább rövidült az utazók átlagos tartózkodási ideje is. A turisztikai motivációval érkezők mellett további 28 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas (15 millió átutazó), napi bevásárló (10 millió fő), illetve napi ingázó (2 millió fő).
Ez utóbbi motivációkkal érkezők összes fogyasztása 313 milliárd forint volt. 2011-ben a külföldi látogatók összesen 1.200 milliárd forintot költöttek el Magyarországon, ami éves szinten 1 százalékos bővülés. Az utolsó negyedévben 13 százalékkal emelkedtek a külföldiektől származó bevételek, amelyre valószínűleg az euró/forint árfolyam változása miatt bekövetkezett vásárlóturizmus élénkülése is hatással volt. 2011-ben az egynapos látogatások aránya a teljes látogatóforgalmon belül 75,2 százalék (31,1 millió látogatás) volt.
Az egy napra Magyarországra látogatók 83,3 százaléka (25,9 millió ember) a szomszédos országokból érkezett, ennek közel 80 százaléka Ausztriából, Szlovákiából és Romániából. 2010-hez képest Szlovákiából 5 százalékkal többen, míg Romániából és Ausztriából 4, illetve 1 százalékkal érkeztek kevesebben. 2011-ben a legnagyobb mértékben Szerbiából (31 százalék) és Bulgáriából (20 százalék) élénkült meg az érkezések száma. A megelőző évhez képest a több napra látogatók száma 7,8 százalékkal emelkedett, ezen belül 8 százalékkal nőtt a szabadidős célú látogatásoké. A több napra érkező 10,3 millió látogató 84 százaléka turisztikai motivációval érkezett. Ezen belül 11 százalék az üzleti utazók aránya, amely 8 százalékpontos csökkenést jelent 2010-hez képest.
A külföldiek összesen 99,2 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 4 százalékkal több mint 2010-ben. A legtöbbet a német, az osztrák, a szlovák, a román és az amerikai vendégek költöttek Magyarországon, a turisztikai célú utazók közül a legnagyobb arányú kiadás a német, az osztrák, az amerikai, az olasz és angol utazók részéről történt. A Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak fogyasztási szerkezete nem változott. Az egy napra látogatók élelmiszer és egyéb árucikk vásárlásainak aránya 1 százalékponttal csökkent, a több napra látogatók esetében - a szállásra, vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadások összege - 1 százalékponttal nőtt. A további szolgáltatáscsoportokban minimális arányváltozások figyelhetők meg a KSH szerint.
A magyar állampolgárok 16,6 millió alkalommal utaztak külföldre, ennek fele turisztikai céllal történt. Az előző évhez képest az egy- és a többnapos utak száma eltérő mértékben nőtt, az egynapos utaknál 5, a többnapos utak számában 1 százalékos növekedés volt. Az egynapos utak mindössze 30, a többnapos utak 87 százaléka volt turisztikai célú. 2011-ben 6 százalékkal bővült a turisztikai motivációjú utak száma, amit a szabadidős célú utak számának jelentős növekedése eredményezett. Az üzleti turizmus mind az egy, mind a több napra utazók körében visszaesett, ami összességében 5 százalékos csökkenést okozott. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. A 15 százalékot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma összesen 9 százalékkal nőtt. Az egynapos utak közel fele vásárlási célú, ezen utak száma 1 százalékkal csökkent. A magyar lakosság 51,5 millió napot töltött külföldön a vizsgált évben.
A többnapos utak átlagos hossza 7,5 nap volt, ami egytized napos rövidülést jelent az előző évhez képest. 2011-ben a turisztikai motivációjú utak legkedveltebb célállomásai Ausztria és Szlovákia voltak. A legtöbb többnapos turisztikai út Németországba és Ausztriába irányult. A KSH adatai szerint a külföldre látogató magyarok 535 milliárd forintot költöttek el utazásaik során. A kiadások közel háromnegyede (389 milliárd forint) turisztikai motivációjú, 23 százaléka (123 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú volt. A kiadások összességében 1 százalékkal csökkentek 2011-ben: a több napra külföldre látogatók kiadásai 2 százalékkal visszaestek, a jóval kisebb volument képviselő egynapos kiadások 5 százalékos növekedése mellett.
A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete - csakúgy, mint a Magyarországra érkezőknél - lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásárlásra, a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön. 2011-ben nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző évhez képest, különösen az egy napra látogatók esetében.
A KSH adatai alapján az utasforgalom egyenlege 2011-ben 666 milliárd forint, illetve 2,385 milliárd euró volt. Az utasforgalmi szolgáltatások importja 1 százalékkal csökkent, az exportja 1 százalékkal nőtt. Az egyenleg - a kedvező negyedik negyedéves adatoknak köszönhetően - 2 százalékkal haladta meg az előző év egyenlegét. A forint az euróhoz képest éves átlagban ugyancsak 1 százalékkal volt gyengébb, mint 2010-ben, az év első felében erősebb, utolsó negyedében a nagyon gyenge - az exportnak kedvező - forint volt a jellemző. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napi középárfolyama január és december között a 263 és 316 forintos tartományban mozgott.
