Nyomasztó szinten a brit munkanélküliség
A júniustól augusztusig terjedő három hónapban a hivatalos kimutatás szerint 114 ezerrel nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma, és elérte a 2,57 milliót. Nagy-Britanniában 1994 óta nem mértek ilyen tömeges munkanélküliséget. Az állástalanok aránya jelenleg 8,1 százalék. Az országos átlagon belül azonban a fiatalok körében rekordra nőtt a munkanélküliség: a szerdai összesítés szerint augusztus végén 991 ezren voltak állás nélkül a 16-24 éves korcsoport gazdaságilag aktív - vagyis tanulmányokat már nem végző - tagjai közül, és a munkanélküliségi ráta ebben a korosztályban 21,3 százalék. Ez a legmagasabb arány azóta, hogy e korcsoport foglalkoztatottsági adatait az ONS 1992-ben külön mérni kezdte.
Londoni gazdasági elemzők véleménye szerint a globális pénzügyi válsággal szemben korábban meglehetős ellenállóképességet mutató brit munkapiac hirtelen megingása nyomán erősödhet a kormányra nehezedő nyomás a tavaly kezdett drasztikus államháztartási konszolidációs program lassítása végett. A tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a 2015-2016-os pénzügyi évre a hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékára tervezi csökkenteni az ESA95 szabvánnyal számolt államháztartási hiányt.
A deficit a Munkáspárt vezette előző kormány utolsó, 2009-2010-es pénzügyi évében elérte a 11,4 százalékot, főleg a pénzügyi válság kirobbanása után végrehajtott nagyszabású bankmentő programok költségvetési kihatásai miatt. Ilyen arányú államháztartási hiányt békeidőben még soha nem mértek Nagy-Britanniában. A mostani kormány konszolidációs terve öt évre elosztva összesen 126 milliárd font (43 ezer milliárd forint) értékű államháztartási kiigazítással számol; ez a 2010-es nominális brit GDP-érték hozzávetőleg 8,5 százalékának felel meg.
A program háromnegyede kiadáscsökkentési intézkedésekből áll. Ez példátlan mértékű és időtartamú költségvetési megszorítási program a brit gazdaságtörténetben. Még a Margaret Thatcher egykori konzervatív kormányfő nevével fémjelzett, hírhedten kemény - és a brit gazdaságot mély recesszióba sodró - gazdaságátalakítási program idején sem fordult elő, hogy a közkiadások reálértéken két egymást követő évben csökkenjenek, nem beszélve öt évről. Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az új munkanélküliségi statisztikák szerdai ismertetése után összeállított gyorselemzésében azonban úgy vélekedett, hogy a gyenge munkapiaci adatok ellenére is valószínűtlen a költségvetési szigorítási tervek jelentősebb módosítása.
A koalíciót alkotó pártok vezetői - köztük David Cameron konzervatív miniszterelnök - pártjaik őszi kongresszusain egyaránt megerősítették elkötelezettségüket a konszolidációs terv mellett, és most már "politikailag kínos lenne", ha mégis visszafordítanák a takarékossági programot - fogalmaztak szerdai értékelésükben a CEBR londoni elemzői. A ház szerint jóllehet a gazdasági összkép a konszolidáció meghirdetése óta változott, és a "történelmi mélységekben" járó kötvényhozamok is indokolhatnának valamelyes költségvetési lazítást, azonban "a politikai büszkeség köti a döntéshozók kezét".
Egy másik nagy londoni gazdaságelemző ház, a Capital Economics szerdai kommentárja szerint a jelenlegi gyenge növekedési környezetben a brit munkanélküliek száma még az idén elérheti a 3 milliót. Az infláció azonban még mindig gyorsul, és a reálbérek meredek csökkenése további "intenzív nyomást" gyakorol majd a fogyasztási kiadásokra és általánosságban a gazdasági növekedésre a következő negyedévekben.
A Capital Economics szerint mindezek alapján növekszik annak a kockázata, hogy a brit gazdaság ismét recesszióba süllyed. E kockázat növekedésének felismerését jelezte, hogy a Bank of England - a brit jegybank - monetáris tanácsa múlt heti kamatdöntő ülésén 75 milliárd fonttal megtoldotta a brit gazdaságba juttatott eddigi 200 milliárd fontos (68 ezer milliárd forintos) élénkítő célú likviditási injekciót, vagyis további mennyiségi enyhítésbe kezdett, miközben a 31 hónapja érvényben lévő 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartotta a jegybanki alapkamatot. (MTI)
