Nyugdíj a gyermekek után? Hogy is van ez?
Mikor merült fel ez a reform gondolat?
Először is nem árt tisztázni, hogy ez nem egy „új” ötlet, hiszen a Keresztény Demokrata Néppárt már 2007-ben előrukkolt egy ehhez nagyon hasonlító törvényjavaslattal, de abból eddig semmi nem valósult meg. Most a Népesedési Kerekasztal elevenítette fel ezt az ötletet, de egyelőre semmilyen komolyabb publicitást nem kapott a parlamentben.
Jelenleg ez az ún. Népesedési kerekasztal az, aki azon gondolkozik, hogyan lehetne rávenni a magyar állampolgárokat, hogy legalább 2 gyermeket vállaljanak, ugyanis ez azt jelentené, hogy nem csökken a népesség, aminek kiemelt szerepe van az államhoz beáramló járulékokban, és a nyugdíj kifizetésekben. Az állam szemszögéből a járulékok jelentik a bevételi oldalt, míg a nyugdíj kifizetések a legjelentősebb kiadásokat.
Miről szól a gyermekek számához igazított nyugdíj?
Ennek az indítványnak alapesetben az lenne a lényege, hogy az állam preferálja, azokat az állampolgárokat, akik gyermeket vállalnak, vagyis őket részesítik előnyben, és nem pedig azokat hátrányban, akik nem. Nos, a feltételezhető számítási rendszerben ez nem feltétlenül tükröződik, hiszen azoknak az érdekei (és nyugdíja) csorbulna, akiknek nincs legalább 2 gyermekük.
A javaslat nem csak arról szól, hogy szülessen minél több gyermeked, és akkor nagy nyugdíjra teszel szert. A nyugdíjat ugyanis nemcsak a gyermekek száma, hanem az iskolai végezettségük is befolyásolná egy speciális számítás rendszer szerint.
A számítási rendszer nagyjából úgy nézhet ki, hogy akinek 2 gyermeke születik, és neveli fel, annak a mostanihoz képest nem változna a nyugdíja, vagyis egy 1-es szorzót kapna. Akiknek nem születne 2 gyermekük, azoknak egy 1-nél kisebb lenne a szorzó, míg a több gyermekeseknek 1-nél nagyobb, de az, hogy mennyivel térnénk el az 1-es szorzótól az nem került nyilvánosságra, így még csak megtippelni sem tudjuk, hogy a tervezet szerint kinek mennyivel nőne, vagy csökkenne a várható nyugdíja.
Létezik ilyen máshol?
A HVG írt egy cikket korábban már ebben a témában, hogy nem teljesen az ördögtől való ez az ötlet. Lettországban ugyanis ha valaki felnevel 5 gyermeket, és letöltötte a 30 év munkaviszonyt, akkor a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel már elmehet nyugdíjba. Ez azt jelenti, hogy van már olyan ország Európában, aki így (is) próbálja megoldani ezt a globális problémát, amit csak nyugdíjkérdésnek szoktunk nevezni.
Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az állami nyugdíjjal kapcsolatos (jogos) aggodalmak nemcsak kis hazánkat érintik, hanem szinte a világ minden egyes országát. Ezt tudomásul véve teljesen normális, hogy valamilyen úton-módon próbálnak valamilyen megoldást találni, a kérdés csak az, hogy ezek az ötletek mennyire kivitelezhetőek.
Kiket érinthet kedvezően ez a kezdeményezés?
Egyértelműen a nagycsaládosok kedvezőnek ítélik meg, és azzal tudnak érvelni, hogy ők ezt meg is érdemlik, hiszen a gyermek(ek) felnevelése nem egy-két forintba kerül, így ők anyagi áldozatokat vállalnak a gyermekeikért, és ezért jogosnak tartják, hogy az állam ezt díjazza. Sőt tulajdonképpen az államnak is jobb, hogy több gyermekük születik, hiszen így potenciálisan nő a népesség, és több lesz az aktív dolgozó, aki járulékot fizet. Nos, ez az egyik oldal, nézzük meg a másik oldalt is!
Kik nem örülnének ennek a szabályzásnak?
Természetesen azok, akiknek nem születik, született, vagy születhet 2 gyermeke. Na igen, itt van rögtön egy nagyon érdekes érv: mi történik, ha valakinek nem születhet még egy gyermeke, vagy esetleg meddő? Ebben az esetben a megfelelő nyugdíj érdekében kötelessége lenne örökbe fogadni két gyermeket? Sajnos akadnak olyan emberek is, akik egész életük alatt nem tudnak egészséges párkapcsolatot kialakítani, ily módon kötelezni őket, hogy egyedül vállaljanak gyermeket, nem igazán egyezik a XXI. század eszméivel, és akkor még az özvegyekről szót sem ejtettünk. Nos, ez egyelőre klasszikus patthelyzet, ugyanis mindkét félnek igaza van.
Mikor lehet ebből törvény?
Az összes kérdés közül talán erre a legnehezebb választ találni, hiszen ha azt vesszük alapul, hogy 2007-ben már volt egy hasonló terv, és abból nem lett semmi, akkor bőven van még idő. Viszont ha például a médiatörvényt vesszük alapul, az mindössze szinte 1-2 hét alatt jogerőre lépett. Egy KDNP-s politikus szerint még ebben a kormányzási ciklusban sort kerítenek a javaslatra, ami azt jelenti, hogy legkésőbb 2018-ig. Mást nem tehetünk, mint érdeklődve várjuk a fejleményeket, és reménykedünk benne, hogy a cikkben is felmerülő kérdésekre megfelelő megoldást találnak országunk vezetői.
###ajanlo_szja###
Milyen következményei lehetnek ennek a törvényjavaslatnak?
Ha megnézzük, hogy jelenlegi családok nagy többségében nincs két gyermek, akkor ez azt jelentheti, hogy az állam tud a nyugdíjkifizetéseken spórolni, hiszen a legtöbb magyar állampolgár kevesebb állami nyugdíjra lesz jogosult. A hangsúly azon van, hogyha ebből a javaslatból jogerős törvény válik. Ez pedig megint a privát nyugdíj megtakarítások felé irányít bennünket, hiszen amit az állam nem old meg, azt magunknak kell. Egy kérdés még felmerül az emberben: Véletlen lenne, hogy 2014.01.01-től 20%-os állami támogatást lehet kapni a nyugdíjbiztosításokra (is), és szűk egy éven belül máris a lakosság nagy részének nyugdíj csökkentését tervezik?
Deák Ferenc István
www.nyugdijbiztositas.com
