Nyugdíjpillérek - Hogyan csinálják Európában?
Németország
A fejlett államokhoz hasonlóan Németországban is lefelé vékonyodik a társadalmi korfa, vagyis egyre kevesebb aktív kereső tart el egyre gyarapodó számú idős, nyugdíjast. Ezt belátva még a Schröder-kormány hozta létre a kiegészítő nyugdíjbiztosítás, az akkori munkaügyi miniszterről elnevezett Riester-nyugdíj rendszerét.
A nyugdíjtörvény 2000-ben végrehajtott módosítása nyomán ugyanis az állami nyugdíj összege a 45 szolgálati év után az utolsó nettó kereset 70 százalékáról 67 százalékára csökkent. A Riester-nyugdíjalapba 2008 óta a bruttó kereset legalább 4 százalékát kell befizetni, de legföljebb évi 2100 eurót.
Az elmúlt 9 év alatt több mint 13 millióan éltek a lehetőséggel, amelyet az állam anyagilag is támogat: fejenként és évente 154 eurót tesz hozzá az egyén előnyugdíj megtakarításához. Eltartott gyermek után további 185 euró, 2008-ban vagy később született gyerek után évi 300 euró az állami hozzájárulás. Németországban a bruttó keresetük 19,9 százalékát fizetik be az aktív keresők az állami nyugdíjpénztárba.
A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év (nőknek és férfiaknak egyaránt), ez 2012-től 2029-ig fokozatosan 67 évre emelkedik. Teljes nyugdíj annak jár, aki elérte a korhatárt, és legalább 45 éven át fizetett nyugdíjjárulékot (nők esetében a gyereknevelés 10 éves korig szintén beleszámít a jogosultsági évekbe). Aki korábban megy nyugdíjba, annak a maximális nyugdíjnál értelemszerűen kisebb összeget folyósítanak.
Ausztria
A szakértők Ausztriában is évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjbiztosítás túlsúlya és a lakosság elöregedése miatt hosszú távon fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer. Míg 2009-ben a 3,5 millió munkavállalóra 2,1 millió nyugdíjas jutott, 2050-ben a 3,7 millió keresőképes korúnak 3,2 millió nyugdíjast kell majd "eltartania". A nyugdíjkorhatár fő szabály szerint a férfiaknál jelenleg 65, a nőknél 60 év, de a gyakorlatban az átlagos osztrák már 58 évesen nyugállományba vonul.
Ausztriában emellett a nyugdíjak is viszonylag magasak, az aktív kori kereset 80 százalékát teszik ki. Az osztrák nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérre, az állami, valamint a vállalati és a magán nyugdíjbiztosításokra épül, de a három közül az elsőnek van a legnagyobb szerepe. A kötelező államit kiegészítő, önkéntes elven működő két másik pillér kiépítését az 1990-es évek elején kezdték meg, így nyugdíjak mintegy 90 százalékát még ma is az állami biztosítás keretében folyósítják.
Az állami pillérben tavaly az átlagos öregségi nyugdíj havi 1100 eurót tett ki, a törvényben meghatározott minimális nyugdíj 750 euró volt. Az állami rendszer az aktív korúak és a munkáltatók befizetésein alapul. A munkáltatói járulék a bér 12,55 százalékát, a munkavállalói 10,25 százalékát teszi ki. A járulékokból befolyt összegek és a kifizetett nyugdíjak közötti különbözetet azonban az állam fedezi. A kötelező nyugdíjrendszer költségeinek 25 százaléka terheli az államkasszát.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Ausztria GDP-jének igen magas hányadát, 12,6 százalékát fordítja a nyugdíjkiadásokra, míg szervezet tagállamainak átlaga csak 7,2 százalék. A másik két pillér elemzők szerint egyelőre gyerekcipőben jár Ausztriában, de egyre többen veszik igénybe. A foglalkoztatottak negyede, 780 ezer fő vesz részt vállalati nyugdíjkasszákban. A kifizetések száma egyelőre 50-60 ezer körül van, az átlagos járulékösszeg 470 euró. Az állami prémiumokkal támogatott, jelenlegi formájában 2003-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági alapoknál 1,5 millió munkavállalónak van szerződése. Ennek a kiegészítő nyugdíjnak a népszerűségét nagyban növelte, hogy korábbi, 2003 előtti változataival szemben adómentes.
Franciaország
Franciaországban a kétszintű nyugdíjrendszer az újraelosztás szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van.
Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka. Egyes állami nagyvállalatok önálló nyugdíjpénztárral rendelkeznek, például az állami vasúttársaság (SNCF), a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) vagy a villamos művek (EDF), valamint a mezőgazdasági alkalmazottak, a katonák vagy a közigazgatásban dolgozók is egy külön állami kasszához tartoznak, ahol az átlagnyugdíj közel duplája a kétszintű rendszerbe tartozók juttatásának. Minden munkavállalóknak lehetősége van a tőkésítési modellen nyugvó egyéni megtakarítási nyugdíjszámlát is vezetnie, amelyről nyugdíjba vonulása után kiegészítő nyugdíjat kaphat. Jelenleg a franciák 17 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (187 ezer forintos), a nők 530 eurós (146 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (440 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (275 ezer forintot) kapnak havonta. A francia minimálbér 2010-ben bruttó 1350 euró (370 ezer forint), amelyből 1050 eurót (290 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók.
