Oláh - mielőbb adózzanak egységesen a kockázati tőke-befektetések
Az EB elé terjesztett jelentés két fő problémára mutat rá. Az egyik szerint előfordulhat, hogy a kockázati tőkealap kezelőjének a befektetés helye szerinti tagállamban való jelenlétéből arra következtetnek, hogy az alap vagy a befektetők az adott országban adóalanyok.
Ez kettős adóztatást eredményezhet akkor, ha a befektetésből származó bevételt az alap vagy a befektetők helye szerinti országban vagy országokban is megadóztatják. A szakértők azt ajánlják, hogy a kockázati tőkealap kezelője ne minősüljön az alap vagy a befektetők adóalanyiságát megalapozó személynek abban a tagállamban, ahol a befektetésre sor kerül.
A másik lehetséges gond az, hogy az adózás szempontjából jelenleg tagállamonként nagyon eltérő lehet a kockázati tőkealapok megítélése. Előfordulhat például, hogy valamely alapot az egyik tagállamban adózási szempontból nem tekintenek helybélinek, míg egy másikban igen. A szakértők azt javasolják, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg a kockázati tőkealapok adójogi besorolásának kölcsönös elismeréséről.
Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke rámutatott: a kockázati tőkealapok tevékenysége az egyik jó példa arra, miért jelent gondot az unión belül az, hogy míg például a monetáris politika az unióban egységes elveken nyugszik, addig a költségvetési és az adópolitika, az adószabályok elveinek kidolgozása nemzeti hatáskörben történik.
Ha a tőkebefektetéseket, így különösen a kockázati tőketársaságok működését egységes elvek alapján adóztatnák az unióban, az javítaná ezen alapok, társaságok működőképességét, hatékonyságát. Az elnök egy példával élt: előfordulhat, hogy például egy Nagy-Britanniában tevékenykedő nyugdíjalap egy Luxemburgban bejegyzett kockázati tőkealapon keresztül ruház be a közép-kelet-európai országokba.
Ha minden egyes államban az adott nemzeti adóztatás elvei érvényesülnek, előfordulhat, hogy olyan mértékben adóztathatják az egyes országokban ezt a kockázati tőketranzakciót, hogy gyakorlatilag nem lesz haszna a brit nyugdíjalapnak a közép-kelet-európai kockázati tőkebefektetésen.
A kockázati tőkealapok gyakran az árfolyamok különbözőségét kihasználva fektetnek be határon túli területekre, ha azonban ott nagyobb az adókulcs, akkor ezek a hozamok is elolvadhatnak. Már évek óta azon dolgozik az unió apparátusa, hogy uniós szinten egységesítsék, és ésszerűen kezeljék ezen tőkealapok tevékenységét, adóztatását, hisz a kockázati tőkecégek beruházásai nélkülözhetetlenek, különösen az unióhoz újonnan csatlakozott államokban.
Ezekben az államokban viszont gyakran előfordul, hogy a nyugat-európai országokhoz képest a személyi jövedelemadó kulcsa, a társasági adó kulcsa, vagy a forgalmi adóztatás kulcsai jóval magasabbak, mint azt a kockázati tőkecégek "megszokták" Nyugat-Európában. Oláh László kifejtette: a cél tehát az, hogy amennyire csak lehetséges, egységes uniós elvekre alapuló szabályozás jöjjön létre, egységesen kezeljék a kockázati tőkealapok uniós, azon belül is a határon átnyúló tevékenységét, hogy azok még jobban kifejtsék befektetői tevékenységüket.
Az eltérő adóztatási szabályok ugyanis azzal a következménnyel járnak, hogy egy-egy országban a szürkegazdaságba "menekülnek" bizonyos ágazatok: ha egy nagyobb tőkealap 3-4 országban fejt ki tevékenységet, végső esetben az is előfordulhat, hogy a kockázati tőkealap nyeresége elolvad, vagyis a tőkealap tevékenységét nem érdemes folytatni más tagállamokban.
Az kétségtelen, hogy különösen a közép- és kelet-európai uniós tagállamokban szükség van a gazdaság ösztönzésére, elsősorban olyan területeken, amelyek az innovációt, a kutatás-fejlesztést szolgálják, ezeken a területeken élen járnak a kockázati tőketársaságok. Ha tehát elenyészik a törekvés az egységes adózási elvek érvényesítésére a tőkealapok határokon átnyúló tevékenységének esetében, akkor ezzel gyakorlatilag korlátozzák a kockázati tőkealapok hatékony tevékenységét - húzta alá Oláh László.
