Önkormányzati hirdetőoszlopokon is kampányolhatnak a pártok
Az önkormányzatok így próbálják megelőzni a "vadkampányolást", azt, hogy a pártok aktivistái a plakátokat házfalakra, villanyoszlopokra, telefonfülkékre, aluljárók falára vagy hidakra ragasszák fel. A választási kampányplakátok hirdetőoszlopra helyezésénél fontos szabály, hogy nem ragasztható felül (vagy nem fedhető le) más jelöltek vagy pártok plakátja. A választási eljárásról szóló törvény szerint a plakát "a kampány eszköze".
A jogszabály szerint plakátnak minősül a választási falragasz, a hirdetés, a felirat, a szórólap, a vetített kép, a zászló, az embléma. A választási kampány végéig a jelölőszervezetek (pártok) és jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. Ezekre azonban a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni, így többi között fel kell tüntetni rajtuk a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). A választási plakátokat az épületek falára, kerítésre csak a tulajdonos, a bérlő, illetve (állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén) a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet elhelyezni.
A plakát elhelyezését egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat (a fővárosban a fővárosi önkormányzat) műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból rendeletben megtilthatja. Tilos plakátot ragasztani állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül. Az önkormányzatok a választási kampányra önálló hirdetőoszlopokat helyezhetnek ki. Fontos előírás az is, hogy a plakátokat a kampány végén károkozás nélkül el lehessen távolítani.
A plakátot az elhelyezője vagy az, akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani. A helyi választási bizottságokhoz benyújtott beadványok jelentős részében éppen a szabálytalan plakátkihelyezést, egymás hirdetéseinek felülragasztását sérelmezik az egymással versengő és egymás kampánytevékenységét nagyon figyelő pártok. A választási bizottságok azonban nehéz helyzetben vannak e beadványok elbírálásánál; bizonyíték hiányában nem tudják ugyanis egyértelműen megállapítani, kik ragasztották felül az adott plakátot, és azt milyen céllal tették.
Nem lehet kizárni ugyanis azt sem, hogy éppen az ellenfél lejáratása miatt ragasztanak le plakátokat annak szóróanyagával, hogy a választási bizottságot a "jogsértés" megállapítására kérhessék. Gyakori kérdés az is, miként kell megítélni, ha egy párt egy adott önkormányzati kampányoszlopot a saját plakátjaival teleragasztja, és így nem hagy helyet más jelöltek népszerűsítésére. Ha más pártok e plakátok egy részét letépik, vagy felülragasztják, formálisan szabályt sértenek, akkor is, ha közben az "esélyegyenlőség" érvényesítésére hivatkoznak.
Előfordult azonban, hogy ilyen esetben a helyi választási bizottság a hirdetőoszlopot teleragasztó pártot marasztalta el, éppen az említett esélyegyenlőség megsértésének indokával.
