Orbán - a magyar gazdaságnak magyar lábakon kell állnia
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki fórumán Orbán Viktor közölte: a testületnek szóló javaslata szerint egy olyan megállapodást kötnének, amilyen még nem volt Magyarországon. "Ne a választásra kössük, kössük a választások utánra", de a megegyezésre vonatkozó szándékot már most ki lehet nyilvánítani - jegyezte meg.
Céljaikat ennek alapján közös nyilatkozatban rögzítették, amelyet Orbán Viktor és Parragh László kamaraelnök írt alá. Orbán a következő kormány gazdasági feladatai között említette, hogy pontosan fel kell tárni az igazságot az ország gazdasági helyzetéről; egyszerűbb és teljesíthetőbb feltételeket kell biztosítani a vállalkozások számára; hatékony programot kell indítani az építőipar talpra állítása érdekében; helyre kell állítani a fizetési, pénzügyi fegyelmet; meg kell újítani a külföldi gazdasági kapcsolatokat; és elkötelezetten védeni kell a magyar gazdaság erőforrásait: a termőföldet, a vízkészletet, a kiváló magyar árukat, a magyar termelőket és fogyasztókat.
A termőföldvásárlással kapcsolatban megjegyezte: "Magyarországon pont annyi termőföldet lehet majd külföldinek vásárolni", mint ahogyan a magyarok tudnának Ausztriában vagy Franciaországban. A rendezvény mintegy kétszáz vendége előtt - köztük például Simor András jelenlegi, Surányi György és Járai Zsigmond volt jegybankelnök - Orbán kifejtette: ha a választások után egy egységes, nem koalíciós kormány jönne létre, a magyar gazdaság óriási lehetőséghez jutna. Hogy ezt el lehet-e érni, az a választások első fordulójában kiderül - tette hozzá.
Mint fogalmazott: ma egyetlen célra érdemes a politikai erőket összpontosítani, arra, hogy Magyarországon - húsz év után először - jöjjön létre egy nem koalíciós kormány, amelynek működését, hatékonyságát nem nehezíti a minden koalícióval együtt járó belső egyeztetési rendszer. A kétharmados parlamenti többségről szóló spekulációk idő előttiek - hangsúlyozta Orbán Viktor. A politikus hangsúlyozta: hisz a magyar gazdaságban, ismeri a magyar embereket, vállalkozókat, legendás rátermettségüket.
Kiemelte, a magyar gazdaságnak, nemzetnek vannak komoly tartalékai: például az ország elhelyezkedése, amely tranzitgazdaság felépítésére ad lehetőséget, a jó minőségű termőföld, a vízkészlet, a találmányok. Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt szakpolitikai vitákat kezdeményező felhívására utalva azt mondta: "nem, nem szakpolitikai vitákra van szükségünk", új irányt kell szabni a gazdaság számára, új politikai gondolkodásra van szükség, le kell számolni például a piac mindenhatóságának illúziójával. A gazdaság talpra állításához nem elméletek kellenek, hanem "harminc markos legény" - fűzte hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: olyan kormányra van szükség, amely erős és tartható költségvetéssel biztosítja a stabilitást, és helyreállítja az ország iránti bizalmat. Politika és gazdaság kapcsolatrendszeréről szólva azt mondta, a politikának és gazdaságnak össze kell fognia, és együtt kell működnie annak érdekében, hogy a spekuláció helyett termelésre alapozzák a jövőt Magyarországon. Az együttműködés középpontjába a munkát kell helyezni - jelentette ki, megjegyezve, hogy ha a gazdaság és a politika is erre törekszik, akkor létre lehet hozni tíz év alatt egymillió munkahelyet, és egyszerre lehet gazdaságösztönző és fegyelmezett költségvetési politikát folytatni.
A pártelnök beszédében hosszan szólt a spekuláció - piaci és politikai - káros hatásairól. Szembe kell nézni azzal, hogy a spekuláció "burjánzása" folytán egy olyan pénzkapitalizmus alakult ki, amelyben "a más pénzének kockáztatása jelenti a normát" - mondta, hangsúlyozva, hogy a termelést, vagyis a munkát nem váltja ki a spekuláció. "A gazdaság nem működhet úgy, mint egy kaszinó, ahol hatalmas összegeket lehet nyerni órák alatt, de semmifajta értékteremtés, termelés nem történik" - vélekedett a Fidesz elnöke.
Álláspontja szerint miközben a világgazdaság a spekuláció okozta megrázkódtatásoktól szenved, a magyar nemzetgazdaság életét a politikai spekuláció is keseríti, amely veszélyesebb a piacinál is. Kifejtette: a magyar kormányzati politikában a spekuláció megnyilvánult a számok, adatok tudatos meghamisításában, elhallgatásában, késleltetésében; a privatizációs ügyletekben, amelyeknek bevételeit a kormány sohasem a magyar gazdaság élénkítésére fordította; a nyakló nélkül felvett külföldi hitelekben; a körbetartozásokban; a korrupcióban.
"A kormány a gazdaságpolitikájával lényegében nem az országot, hanem saját magát finanszírozta - ez tipikusan politikai spekuláció" - vélekedett Orbán Viktor, aki szerint a spekuláció folyományaként a magyar gazdaság teljesen leállt, az emberek pedig nem hiszen a magyar gazdaságnak. A Fidesz elnöke előtt Parragh László beszédében egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt években a felzárkózás helyett leszakadt az Európai Unió átlagától.
