Orbán: az euró megvédése első számú európai érdek
A kormány és az Európai Bizottság tanácskozásán egyeztették az EU végrehajtó testülete és az elnöki posztot 2011 első felében betöltő Magyarország legfontosabb közös feladatait és a munka menetrendjét, majd a bizottsági elnök négyszemközt is megbeszélést folytatott a magyar kormányfővel. Az együttes ülést és az Európai Bizottság elnökével tartott találkozót követő sajtóértekezleten Orbán Viktor első számú európai érdeknek nevezte az euró megvédését és megerősítését. A magyar elnökség tartalmi kérdéseiről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az erőfeszítések főleg gazdasági kérdésekre összpontosulnak majd.
A magyar elnökség csak akkor lesz sikeresnek tekinthető, ha ebben a fél évben megtörténik a Lisszaboni Szerződés módosítása, és ha az unió elfogadja azt a hat jogszabályt, amely a válságkezelő mechanizmus felállításához és működtetéséhez szükséges, és ha a gazdaságpolitikai koordináció sikeresen útjára indul tavasszal - mondta a miniszterelnök. Második kiemelt ügyként szólt a bővítésről, hangsúlyozva, a magyar elnökség Horvátország tagságát támogatja, a schengeni térség bővítését Romániával és Bulgáriával szintén fontos feladatnak tekinti, valamint világos perspektívát akar kínálni Szerbiának is a későbbi tagságot illetően.
A harmadik fontos kérdéskörnek az energia ügyét jelölte meg, jelezve: össze akarják kötni a szlovák-magyar gázvezetékeket; a távlati cél az első észak-déli energiahálózat a Balti-tengertől az Adriáig, azaz Lengyelországtól Horvátországig. Budapest szeretné azt is, ha június végére elkészülne a romastratégia - folytatta Orbán Viktor. José Manuel Barroso a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a magyar hatóságok jelentős és hozzáértő munkát végeztek az EU-elnökségi felkészülés során; Magyarország felelőssége óriási a globális kihívások közepette. Mint mondta, mindenekelőtt gazdasági stabilitást, növekedést kell elérni, munkahelyek teremtésére van szükség. Ehhez szerinte nem elegendőek az egyedi megoldások, erőteljes gazdasági koordinációra van szükség.
Azt mondta, az Európai Unió teljes mértékben a fenntartható növekedésre összpontosít. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a magyar elnökség alatt indul el az úgynevezett európai szemeszter, amelynek során lehetővé válik a nemzeti költségvetések összehangolása, még mielőtt a kormányok beterjesztenék azokat a parlamenteknek. Azt is közölte, hogy a Bizottság előkészíti az új válságkezelési mechanizmust. Arra a kérdésre, lesz-e uniós szintű bankadó, azt felelte: lenne értelme. Egyes tagországok már döntöttek bevezetéséről, de ebben közös megközelítés szükséges az egész EU-ban, mint ahogy a pénzügyi tevékenységekre esetleg kivetendő adó kérdésében is. Kérdésre válaszolva szó esett a tájékoztatón a magyarországi válságadóról is, Orbán Viktor azt kérte az átmenetileg, három évig válságadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt.
Visszautasította, hogy nemzeti alapon különbséget tettek volna a cégek között, ugyanis - mint mondta - az energia- és a bankszektor esetében is magyar szereplők a legnagyobb befizetők. José Manuel Barroso megerősítette, hogy a válságadók ügyében az Európai Bizottság hivatalos panaszt kapott. A Bizottság - amely már korábban, október 22-én levélben fordult a magyar kormányhoz - vizsgálni kezdte, hogy a törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak a direkt és indirekt adózás tekintetében. Kifejtette: amikor a Bizottság ilyen panaszt kap, amely felveti a belső piaci versenyszabályok torzítását, tájékoztatják az adott országot. Közölte, hogy a Bizottság január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ. (MT)
