Össztűz Merkelre az euróválság árnyékában
A belpolitikai viták, illetve nézeteltérések középpontjában az euró támogatására elfogadott mentőcsomag, illetve abban a német részvétel kérdése áll. Berlin 123 milliárd euróval venne részt a gigantikus mentési akcióban, a kormány törvénytervezete ugyanakkor utalt arra, hogy szükség esetén ez az összeg, 20 százalékkal 148 milliárd euróra emelkedhet, azaz adott esetben a német állam ilyen hitelösszegre vállalna garanciát.
Mivel rendkívül nagy összegű német részvételről, illetve állami garanciavállalásról van szó, Angela Merkel kancellárnak arra lenne szüksége, hogy a tervezetet a lehető legnagyobb támogatással fogadják el. Jóval nagyobbal, mint a közelmúltban elfogadott, a Görögországnak nyújtandó segélycsomagban lévő, 22,4 milliárdos német részvételt előirányzó törvény esetében, amelyhez a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem adta áldását.
A CDU vezető politikusai - Roland Koch hesseni miniszterelnökkel az élen - hangsúlyozták a minél szigorúbb takarékoskodás szükségességét. A hesseni kormányfő - több tartományi miniszterelnökkel együtt - nemcsak azt hangsúlyozta, hogy a korábban tervezett adócsökkentéseknek nincs helye, hanem a szociális és oktatási kiadások jelentős lefaragását is követelte. Az adócsökkentések terén a kancellár engedett, az oktatási kiadások lefaragását azonban egyelőre elutasította.
Az ellenzéki pártok az eurós mentőcsomagban való német közreműködés támogatását kemény feltételekhez kötik. A szociáldemokraták és a Zöldek egyaránt azt hangoztatják, hogy jóváhagyásukra csakis abban az esetben lehet számítani, ha a tervezet nem csupán a kialakult helyzetet kívánja orvosolni, azaz nemcsak tűzoltásra vállalkozik, hanem intézkedéseket irányoz elő a kialakult helyzet megismétlődésének megakadályozására. Az ellenzék követeléseinek középpontjában az úgynevezett pénzpiaci tranzakciós adó bevezetése, illetve a magánbankok szerepvállalása áll.
Az előbbit Merkel mostanáig elutasította, mégpedig arra hivatkozva, hogy minderre csakis uniós keretekben kerülhet sor, berlini értesülések szerint azonban keddre változott a helyzet. A tagállamok pénzügyminiszterei ugyanis állást foglaltak egy ilyen jellegű, a pénzpiaci spekulációt megakadályozni hivatott adó bevezetése mellett. Rögtön ez után módosult a német álláspont is, a koalíciós pártok - a CDU, a CSU és az FDP - vezetői ugyanis sürgették az említett pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, sőt egy olyan adó mellett is kiálltak, amely magában foglalja a bankok nyereségeinek megadóztatását is.
A pártok vezető képviselőiből álló koalíciós bizottság erre tett javaslatot, és indítványozta egy európai hitelminősítő intézet felállítását is. Berlini értesülések szerint a jelenlegi helyzetben a német kormány előre akar menekülni, és javaslatokat kíván előterjeszteni az euróövezet reformjára. A 12 pontos tervet Schauble pénzügyminiszter ismerteti majd a hét második felében Brüsszelben, és az magában foglalja a szankciók lehetőségét a túlköltekező országokkal szemben, célul tűzi ki az adósságok visszafizetésének fokozottabb ellenőrzését, továbbá előirányozza egy általános válságelhárító mechanizmus kereteinek a létrehozását.
A hírek szerint a Merkel-kormány a Bundestagban az eurótámogatási csomagról várható, a közeli napokra tervezett szavazás előtt két legyet kíván ütni egy csapásra. Egyrészt az euróövezet tagállamainak körében helyre akarja állítani megrendült tekintélyét, másrészt pedig a nemzetközi pénzpiaci mozgások erőteljesebb szabályozásának, illetve ellenőrzésének szorgalmazásával igyekszik kifogni a szelet a belpolitikai bírálók vitorlájából.
