Osztrák - német csörte menekültügyben
A német vezetés a hétvégén kritikával illette az ausztriai döntést, miszerint meghatározták a menekültek befogadásának korlátját. Naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztria területére, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be. Egy korábbi döntés szerint idén maximálisan 37 500, 2019-ig összesen mintegy 130 ezer migránst engednek be az országba. Johanna Mikl-Leitner a német bírálatra reagálva utalt rá, hogy Németország decemberben maga is napi kvótát vezetett be, amely 18 ezer ember feltorlódását eredményezte.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ausztriának ekkor rövid időn belül napokon keresztül el kellett látnia olyanokat, akik valójában Németországba akartak menni. Látszólag néhány ország számára az európai megoldás abból áll, hogy minden menekült Ausztriában gyűlik össze - mondta a tárcavezető és hozzátette: Bécs meg fogja állítani a menekültáradatot és mindezt Németországért is teszi. Elismerte, hogy most Görögországon is nagy a nyomás, emiatt pénzügyi segítséget nyújtanak. Mikl-Leitner kijelentette: elsősorban az emberek mentésre kell koncentrálni, és csak másodsorban a kitoloncolásra, így azonnal véget lehet vetni a menekültek veszélyes átkelésének.
Az osztrák külügyminisztérium keddi kormányülésen benyújtandó indítványa szerint Ausztria ötmillió eurót ajánl fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) számára, hogy így járuljon hozzá az Égei-tengeren érkező menekültek ellátásához. A tárca közlése szerint Ausztria ellenzi a bevándorlók átengedését az uniós határokon, ugyanakkor kiáll amellett, hogy segítséget nyújtsanak a migránsoknak. Szükség van a befogadás felső korlátjára - jelentette ki a német bírálatra reagálva Reinhold Mitterlehner alkancellár, aki szerint a cél az, hogy megszülessen az európai megoldás. Amíg azonban ez nem jön létre, addig nemzeti hatáskörben kell cselekedni, és korlátokat kell szabni - mondta a néppárti politikus.
A napi befogadási kvóta német "találmány" - jelentette ki és leszögezte: az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy megállítsák a menekültáradatot, ez pedig Németország számára is segítséget jelent majd. Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter hétfőn szintén visszautasította a német bírálatot. Úgy vélte: Németország jelentősen profitál az ausztriai és a balkáni útvonalon bevezetett határellenőrzési intézkedésekből. Eközben Görögország és Ausztria között folytatódott a diplomáciai konfliktus. Werner Faymann osztrák kancellár egy vasárnapi lapinterjúban arról beszélt, hogy Görögország nem viselkedhet utazási irodaként, amely továbbküldi a menekülteket. Emlékeztetett: Görögország tavaly 11 ezer menekültet fogadott be, Ausztria 90 ezret. Ez nem ismétlődhet meg - jelentette ki a szociáldemokrata politikus. Nikosz Kociasz külügyminiszter a hétvégén kijelentette: "hazugság" az osztrák kormány vádja, miszerint Görögország nem tudja megvédeni az unió külső határait.
A tárcavezető szerint Ausztria politikája az unió szétbomlásához vezethet. Görögország múlt héten tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a szerdán Bécsben rendezett, a migrációs válság lehetséges megoldásait tárgyaló nyugat-balkáni konferenciára nem kapott meghívót. Ezt követően Görögország konzultáció céljával hazahívta bécsi nagykövetét, hogy "megőrizzék a görög és az osztrák állam, illetve azok népei közötti baráti kapcsolatokat". Egyre kevesebb menekült érkezik Ausztriába, februárban harmadannyian jöttek, mint decemberben - közölte a Der Standard című lap hétfőn. Míg szeptembertől novemberig havonta mintegy kétszázezren utaztak be, addig decemberben több mint százezren, januárban hetvenezren és februárban 37 ezren érkeztek. Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Idén február közepéig már 11 500 kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.
