Patinás bukottak közé került a Malév

SWISSAIR

A svájci nemzeti légitársaság 1931. márciusban alakult két magáncég egyesüléséből: eltérően a kor szokásától, eleve sem tettek bele állami pénzt. Európában először a Swissair alkalmazott légikísérőket, 1934-től. A hetvenévi működése alatt olyan szilárdnak tűnt a cég, hogy az 1960-as években már "repülő banknak" nevezték a szakmában. Ám 1990-ben beütött az Öböl-háború - megdrágult az üzemanyag és csökkent a légi forgalom -, majd 1991-ben a légi közlekedés liberalizációja az Európai Gazdasági Térségben.

Egy évvel később a svájciak népszavazáson úgy döntöttek, hogy kimaradnak ebből a térségből. Így a Swissair kiszorult az átszálló forgalomból, és nem adhatott el jegyet olyan utakra, amelyek kezdő és célállomása egyaránt az Európai Gazdasági Térségben van. A Swissair mint nagy kapacitású, de kis hazai piacú légitársaság, ezzel bajba került. Csökkent utasszáma miatt már nem volt érdekes a nagy amerikai légicégek vezette nemzetközi szövetségek számára, a méret növelésére szánt egyesülési kísérletek - 1993-ban az Austrian Airlinesszal, a KLM-mel, a SAS-sal - pedig nem vezettek eredményre, mert a Swissair végül is sajnálta közösségbe vinni a pénzét.

Egyesülések helyett meghirdették a "vadászstratégiát": számolatlanul vásároltak részesedéseket náluk is kisebb légicégekből - köztük a belga Sabenából, a francia AOM-ból és Air Libertéből, az olasz Volaréból, a lengyel LOT-ból, a portugál TAP-ból, a Turkish Airlinesból, a South African Airwaysből -, és sok pénzt fektettek a kapcsolódó szolgáltatások - csomagkezelés, utasellátás, vámmentes boltok és a repülőgép-karbantartás - belső fejlesztésére. Ez a stratégia elvitte a Swissair pénzét, majd a vállalat belerepült a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követő légiforgalmi visszaesésbe. Amikor a UBS bank nem újított meg egy hitelkeretet a Swissair számára, a súlyosan eladósodott cég flottája 2001. októberben átmenetileg a földre kényszerült. A svájci kormány áthidaló hitele 2002. márciusig életben tartotta Swissairt, ám a pilóták kénytelenek voltak nagy bankókötegeket vinni magukkal, mert a fogadó repülőterek szolgáltatói már nem bíztak a Swissair fizetőképességében. A cég egész igazgatótanácsa bíróság elé állt 2007. januárban hanyag kezelés és okirat-hamisítás vádjával, de már 2007. júniusban mindenkit fölmentett a bíróság.

A Swissair romjain 2002. április elsején megalakult a Swiss International Air Lines AG, röviden a Swiss, mégpedig egy egykori versenytárs, az 1978-ban alapított svájci regionális légitársaság, a Crossair bázisán. Korábban a Swissair a Crossair egyik részvényese volt, majd 1997-től mindketten egy közös holding - a SAirGroup - alegységeiként szerepeltek. A hitelező bankok a Swissair vagyonának egy részét eladták a Crossairnek, majd a Crossairből létrehozták a Swisst, amelynek 61,3 százalékát intézményi befektetők - köztük a hitelező bankok -, 20,3 százalékát a svájci szövetségi állam, 12,2 százalékát a svájci kantonok és helyhatóságok birtokolták. Az új nemzeti légitársaság, a Swiss 2005-ig veszteséges maradt. Ekkor nagy nehezen fölvették a Oneworld légi közlekedési szövetségbe, és 2005-től 2007-ig fokozatosan felvásárolta a német Lufhansa légitársaság. A Swiss 2006 óta profitot termel. A Swissair márkanév még 2010-ben is 10 millió frankot ért: a Swiss licencek útján hasznosítja ezt a vagyonelemet.

SABENA

Az ismeretlen nevű Société Anonyme Belge d'Exploitation de la Navigation Aérienne máris ismerős, ha közkeletű rövidítésére emlékszünk: Sabena. Ez volt 1923-tól a 2001-es csődig Belgium nemzeti légitársasága. Korai sikereit annak köszönhette, hogy Belgium távoli afrikai gyarmata - "Belga-Kongó", a későbbi Zaire - miatt hamar rákényszerült távolsági járatok működtetésére. A Sabenának is az európai légi liberalizáció ártott meg: túl kicsi volt a korlátozásoktól és privilégiumoktól megszabadított piacon, miközben büszkesége - az első osztályú utasellátás és kiszolgálás - hovatovább túl drága lett az utasok számára. Legnagyobb részvényese, a belga kormány üzleti partner után nézett, de addig is megnehezítette a cég sorsát az állami támogatás erősödő EU-beli tilalma.

Az Air France átmeneti betársulása után végül a Swissairnek sikerült eladni a Sabena 49 százalékát. Ez a házasság azonban megpecsételte a Sabena sorsát: a Swissair sok beruházást és fejlesztést ígért, de ígéreteit - saját pénzügyi nehézségei miatt - nem teljesítette. A 2001. szeptember 11-i amerikai merényletek után, 2001. októberben a Sabena csődvédelmet kért, majd novemberben megkezdődött a felszámolása. A Sabena vagyonának egy részét 2002. februárban átvette az újonnan alakított SN Brussels Airlines. Ez a cég 2005. áprilisban egyesült a Virgin Expressel - a brit Richard Branson európai regionális légitársaságával, amely úttörő volt az internetes jegyeladásban -, majd az így újjáalakult Brussels Airlinest 2008. szeptembertől felvásárolta a Lufthansa. Most a Brussels Airlines jogosult belga zászló alatt közlekedni.

ALITALIA

Olyan mintha a régi lenne, de nem az: Alitalia — Linee Aeree Italiane volt az 1946-ban alapított eredeti, Alitalia — Compagnia Aerea Italiana az új "Alitalia", az olasz nemzeti légicég. Az olasz kormány és néhány partnere 1998-tól majdnem 5 milliárd eurót süllyesztett az Alitaliába, mindhiába. Amikor - 2006-tól - az Európai Unió tilalma miatt be kellett szüntetni a támogatást, az Alitalia napjai meg voltak számlálva: 2008. augusztusban csődbe ment. Addig sem jeleskedett: 1946 és 2008 között egyetlen egyszer, 1998-ban volt profitja, és az állam tartotta el, amíg tehette.

Magánbefektetők 2008 végén több mint egymilliárd euróért megvették az "eredeti" Alitalia vagyonrészeit, köztük a márkanevet, repülőgépeket és leszállási jogokat - a vételárban benne volt az Alitalia 625 millió eurós adósságának átvállalása is -, így az olasz kormány kiszállhatott a légicégből. Az átvételt részben abból finanszírozták az új tulajdonosok, hogy az Alitalia 25 százalékát eladták az Air France-KLM-nek 322 millió euróért, azzal az opcióval, hogy a francia-holland légitársaság 2013-tól folytathatja a felvásárlást. Az új Alitalia, amelynek gerincét alkotta egy beléje olvasztott másik olasz légitársaság, a fapados Air One, 2009. január óta közlekedik. (MTI)