Problémás a külföldön dolgozó magyarok egészségügyi ellátása
Ha itthon fizetnek járulékot, de nem itt élnek – amellett, hogy szabálytalanságot követnek el –, csupán sürgősségi ellátásra lesznek jogosultak külföldön a magyar munkavállalók. Így az alapvizsgálatokra, szűrővizsgálatokra, vagy bármilyen orvosi ellátás igénybevételére kénytelenek hazautazni. A statisztikák azt mutatják, hogy mégis ez lehet a jellemző forgatókönyv, a Foglaljorovost.hu adatai szerint például a nagyobb iskolai szünetek idején és karácsony előtt kiugróan megnő a magánorvosi szolgáltatásokat igénybevevők száma Magyarországon.
Ha azt a lehetőséget választják, hogy átmenetileg sehol nem fizetnek járulékot, akkor azontúl, hogy nem kapnak ellátást, visszatértük után a NAV még 5 éven át visszamenőleg követelheti a be nem fizetett járulékokat.
A legjobban természetesen azok járnak, akik a fogadó országban fizetnek társadalombiztosítást. Ehhez legális munkahely és olyan minőségű állami ellátás kell, ami minden tekintetben kiszolgálja az igényeket. Sajnos azonban egyre több országról mondható el, hogy a közegészségügy színvonala nem teljesen kielégítő, a magánorvosi szolgáltatások pedig Nyugat-Európában nagyon drágák. Például Nagy-Britanniában egy térdprotézis-műtét körülbelül 5 millió forintba kerül (11 500 font), egy csípőprotézis-műtét 3,5 – 5,2 millió forintba (8 200-12 000 font). Egy CT-vizsgálat ára 600 font, vagyis mintegy 250 ezer forint.
Mindhárom esetben biztonságos megoldás lehet a magán egészségbiztosítás, ami az állandó lakhely hollététől függetlenül egész Európában kínál teljeskörű egészségügyi ellátást. Részben azért is jó megoldás a teljeskörű biztosítás, mert míg külföldön a magánszektorban nagyon magasak a fizetendő díjak egy-egy vizsgálatért, kezelésért, addig a biztosítás már havi 20-25 ezer forinttól elérhető.
A legfrissebb adatok szerint körülbelül 600 ezer ember ment külföldre az elmúlt években, ebből 300 ezer magyar kivándorló él Nagy-Britanniában, 100 ezer Németországban, 50 ezer Ausztriában, míg a többiek egyéb, döntően európai országokban, illetve az Egyesült Államokban. Hivatalos adatok szerint 2012-ben 21 760, 2013-ban pedig 26 770 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot Nagy-Britanniában. A többiek, ha például munkahelyi baleset éri őket vagy tartósan megbetegszenek, haza kell jöjjenek.
Ha valaki egy meghatározott időre külföldre megy, vagy már ott van, de még nincs állása, akkor a magyar szabályozás szerint itthon továbbra is fizetnie kell a társadalombiztosítást. A jogszabály kimondja azt is, ha valaki kitelepült, itthon már nem fizetheti a tb-t, a kiköltözés után 15 nappal ki kell jelentkeznie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréből, és csak a fogadó országban fizetheti tovább a járulékokat. Aki viszont korábban kijelentkezett az OEP rendszeréből, de később mégis visszaköltözik, arra a továbbiakban Magyarországon is külföldiként tekintenek, így ha nem talál azonnal bejelentett munkát, egy évig a minimálbér 50 százalékát kell fizetnie az állami egészségügyi ellátásért, és csak az egy év letelte után fizetheti a szokásos havi 6660 forintot.
A külföldre távozók többsége még az indulás előtt ki szokta váltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ami 36 hónapig érvényes az EU-n belül, ahol a magyar TB terhére lehet orvosi ellátást igénybe venni. Ez a lehetőség azonban hivatalosan csak a turisták számára jár, akik külföldre költöznek, azok számára érvényét veszti a kártya.
Érdemes ugyanakkor a magán egészségbiztosításban gondolkodnia az itthon maradóknak is, hiszen a drámaian öregedő lakosságot lassan nem bírja ellátni az állami egészségügy.
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Beszédes adat, hogy a nagyobb magánszolgáltatók évről évre folyamatos – akár évi 15-20 százalékos – forgalomnövekedésről számolnak be Magyarországon. Már a középrétegek bizalma is megingott: a nagyvárosi középosztálybeliek 59%-a is magánszolgáltatóhoz fordul, ha orvosra van szüksége – publikálta a Szinapszis Kft. idén tavasszal. A GKI Gazdaságkutató által készített 2014-es reprezentatív felmérés szerint pedig a 18 és 60 év közöttieknek csupán a negyede elégedett az állami egészségüggyel, ami a fő oka lehet, hogy a megkérdezettek mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért a társadalombiztosító által finanszírozott helyett.
Az átlagos táppénzes időtartam a magyar munkavállalók körében 24 nap, azaz az a 825 000 ember, aki 2013-ban betegszabadságra ment évi 12 hónapból 1 hónapot töltött betegszabadságon[2]. Magyarországon a megbetegedések aránya az EU átlag duplája[3]. A társadalom öregszik, 2020-ra a magyar lakosság 50%-a lesz 60 év feletti[4]. És bár a modern orvosi technológia beruházási igénye egyre nő, a magyar kormány által egészségügyre fordított egy főre jutó kiadása harmada a németországinak.
„Aki nálunk szerződést köt, 190 ország 200 000 orvosánál vehet igénybe egészségügyi ellátást. Ráadásul ügyfeleink itthon köthetik meg a szerződést, és az ügyintézés nyelve is magyar, bármelyik országban kerül is sor az orvosi ellátásra" – mondta el Kovács András, a MediHelp üzletfejlesztési igazgatója.
A Magyarországon a publikált piaci becslések szerint az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások elérik a 30-50 milliárd forintot. A hazai betegségbiztosítási piac bevétele 2014 a MABISZ adatai szerint 7,6 milliárd forintot tett ki és 30 ezer szerződést tartottak nyilván.
