Putyin - Oroszország költségvetése 2015-ben lesz újra egyensúlyban
Az orosz kormányfő egy több mint ezer résztvevővel zajló nemzetközi beruházási fórumon mondott beszédben emlékeztetett arra, hogy a jövő évi költségvetés a GDP 3,6 százalékának, a 2012-re szóló 3 százalékának megfelelő hiánnyal számol. Hangsúlyozta egyben, hogy a 87 milliárd dolláros jóléti tartalékalap a nemzetközi gazdasági környezet bármilyen alakulása esetén biztonságot ad a kormánynak.
A miniszterelnök elmondta, hogy az orosz állam a jövőben növelni szándékozik jelenlétét a tőkepiacon, de az államadósság nem haladja meg a GDP 20 százalékát. Ez minimálisnak tekinthető, hiszen a maastrichti kritériumok szerint legfeljebb a GDP 60 százalékát érheti el, de a válság nyomán számos állam ennél nagyobb mértékben eladósodott - emlékeztetett az orosz miniszterelnök.
Putyin kijelentette: a későbbiekben az orosz kormány kisebbségi tulajdonossá válhat a legnagyobb állami cégekben, amelyeknek részvénycsomagjait részben privatizálják, sőt, nem kizárt, hogy az állam teljesen kivonul egyes társaságokból. Ehhez azonban idő kell és a gazdasági és társadalmi szférában bizonyos változások szükségesek. Kilátásba helyezte, hogy a kormány részletesebben ki fogja dolgozni a stratégiai ágazatokban kötendő üzletekre és külföldi beruházásokra vonatkozó kritériumokat.
A miniszterelnök leszögezte, hogy Oroszországban továbbra is alacsony marad a nyereségadó kulcsa. "A kormány bővíteni fogja a gazdaság modernizálását szolgáló befektetések adókedvezményeit. Az ilyen rendelkezések egy része máris a duma előtt van, így például az energiatakarékos berendezések bevezetésére vonatkozó adókedvezményekről szóló jogszabály-tervezet" - mondta Putyin. Hozzátette: hamarosan a duma elé kerül az értékpapír-forgalomból származó nyereség adómentesítéséről szóló tervezet is.
Putyin elismerte: Oroszországban a nagy részvényesek néha nem járnak el korrekt módon a kisebbségiekkel szemben, és azt mondta, a kormány a kisebbségi tulajdonosok védelmét szolgáló jogszabályok kidolgozására készül. Végül újra rámutatott: a Yukos (Jukosz) ügye különleges eset, így nem érdemes számításba venni az oroszországi beruházási légkör értékelésekor, s megismételte, hogy a konszern biztonsági szolgálatának vezetőit gyilkosságok miatt ítélték el.
A Yukos volt főrészvényesét, Mihail Hodorkovszkijt és üzlettársát, Platon Lebegyevet nyolc év szabadságvesztésre ítélték, és most egy újabb per folyik ellenük. A konszern vagyonát elárverezték, megfigyelők szerint azért, mert Hodorkovszkijnak politikai ambíciói voltak. Oroszországban ma sem ritka, hogy állami szervek, vagy azok munkatársai nyomást gyakorolnak egyes cégekre, esetleg lehetetlenné teszik működésüket.
