Rendületlenül emelkedik Magyarország külkereskedelmi többlete
Az év első hét hónapjában az export értéke 10 883 milliárd forint (39,8 milliárd euró), az importé 10 036 milliárd forint (36,7 milliárd euró) volt. A 2010. január–júliusi forgalom forintban mért árszínvonala az importnál és az exportnál is 2,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány változatlan ugyanezen időszakban. A forint a főbb devizákhoz képest 4,7%-kal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődése 3,3%, az euróhoz mért pedig 4,9%.
A gépek és szállítóeszközök volumene az exportban 21, az importban 18%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A behozatal több mint felét, a kivitel kétötödét kitevő 3 árucsoport − az általános rendeltetésű ipari gép; villamos gép, villamos készülék és műszer, valamint a közúti jármű − mindkét irányú kereskedelmét 20%-ot meghaladó volumenbővülés jellemezte a jármű- és járműalkatrészipar élénkülése miatt.
A vizsgált időszakban hasonló növekedést regisztráltunk a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készüléknél is, bár a sportesemények keresletnövelő hatásának köszönhető első féléves exportdinamika júliusban már megtört. A termékkör importjában viszont nem volt olyan látványos a mérséklődés a hetedik hónapban.
A feldolgozott termékek kivitelének volumene 13, a behozatalé 11%-os növekedést ért el. A legjelentősebb részarányt képviselő árucsoport, a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek volumenbővülése mindkét forgalmi irányban meghaladta a 10%-ot. A gyógyszerbehozatalban a régi tagországok, míg a kivitelben az új tagországok és az EU-n kívüli európai országok súlya meghatározó. A műanyagalapanyag-kereskedelem kétszámjegyű volumenbővülése a híradás-technikai megrendelésekkel függ össze. A szakmai, tudományos ellenőrző műszer exportforgalma január óta dinamikus növekedést mutat az autóipar megemelkedett alkatrészigényének köszönhetően
