Retteghet a GVH razziáitól kicsi s nagy
A GVH 2015-ben összesen 10 kartell ügyben hozott döntést, és további 12 ilyen új eljárást indított. A 2015-ben kartellügyekben kiszabott bírságok összege meghaladta a 3,3 milliárd forintot. A 10 lezárt eljárás közül 7 esetben előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálattal, szakkifejezéssel élve „hajnali rajtaütéssel” indult a GVH vizsgálata. A 2015-2016-os időszak alatt az uniós jogsértések esetében versenyhatóságként eljáró Bizottság 11 ügyben több mint 4 milliárd eurónyi bírságot rótt ki a kartellező vállalkozásokra, és kivétel nélkül minden ügyét rajtaütéssel indította.
Mi az a hajnali rajtaütés?
A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak. A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.
Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartellezést Magyarországon a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatóak, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.
„Jól látszik tehát, hogy az a vállalkozás, amely akár a GVH, akár a Bizottság célkeresztjébe kerül, komoly anyagi kockázatnak van kitéve” – figyelmeztet a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje, dr. Kocsis Márton.
Nem tehetnek meg mindent, célkeresztben a KKV-k
Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat folyományaként az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütéseken. A német vasúttársaság ügyvédei ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a Bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyíték-halászásnak.
A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartani. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi, a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások. „Versenyhivatali vizsgálat indult az elmúlt években többek között a közúti sószórás, a kontaktlencse, a repülőgépes szúnyogirtás, az on-line pénztárgépek, az autóvezető oktatás piacain, amelyekben közös, hogy magyar KKV-k voltak a vizsgált vállalkozások. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat alá került vagy potenciálisan érintett KKV-k nincsenek felkészülve egy esteleges rajtaütés szakszerű, azonnali kezelésére.” – mondta el dr. Kocsis Márton ügyvéd.
Változnak a rajtaütés szabályai
Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartell eljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb” természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában.
Ugyanakkor – mint egy, a közelmúltbeli szakmai konferencián a GVH vezetői kifejtették – a hatóság oldaláról felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági „áldást” ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, akikre a gyanú ilyetén árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai. Ilyen esetekben, annak érdekében, hogy a vállalkozások is védelmet élvezhessenek a hatóság széles, és – büntető ügyeket leszámítva – példátlanul erős jogosítványaival szemben, érdemes lehet szakemberhez fordulni, tanácsolja a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
A megfelelő jogi képviselet elsősorban magán a rajtaütésen lehet fontos, hiszen az üzleti életben jártas vezetők sincsenek általában tisztában azzal, mit tehetnek meg jogszerűen egy-egy ilyen helyzetben, és hogy a GVH vizsgálói esetlegesen mikor lépik túl a hatáskörüket. Ugyanakkor – mint az európai esetek is mutatják – a versenyjogi szakértők a rajtaütést követő védekezési stratégia megtervezésével akár az egész eljárást is döntően tudják a vállalkozások javára befolyásolni.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest?
