9,6 milliárd dollár a leggazdagabb ukrán vagyona - 70%-os vagyonvesztés után
2009. 06. 11. 20:12
Hetvenszázalékos vagyonvesztése ellenére továbbra is Rinat Ahmetov donyecki üzletember vezeti az 50 leggazdagabb ukrán listáját, amelyet negyedik alkalommal állított össze a kijevi Korreszpondent heti hírmagazin. (ProfitLIne.hu)
A szupergazdag ukrán iparmágnások és nagyvállalkozók is megérezték a pénzügyi és gazdasági világválság hatását, a legfrissebb felmérés adatai szerint ugyanis a vagyonuk összértéke jelentősen elmarad a 2006-os szinttől. Az ukrán milliomosok és milliárdosok néhány hónap alatt legalább négy-öt évet, egyesek még többet „csúsztak vissza” – írta csütörtökön a korrespondent.net internetes ukrán hírportál. A válság legnagyobb vesztese az orgánum szerint Roman Lunyin, a Velika Kisenya (Nagy Zseb) nagyáruház-hálózat tulajdonosa, akinek 2009-ben 11-edére zsugorodott a vagyona. A leggazdagabb ukránok „elszegényedésének” mértékét jól mutatja, hogy a magazin 2008-as listájában szereplő 24 milliárdosból az idei rangsorban mindössze négy maradt. A szupergazdag ukránok listáját vezető Rinat Ahmetov vagyonának értékét a hírmagazin 9,6 milliárd amerikai dollárra becsüli, a második helyezett Igor Kolomojszkij dnyepropetrovszki pénzmágnás tőkéjének nagyságát 2,3 milliárd amerikai dollárra teszi, míg két további dnyepropetrovszki nagyvállalkozó, Viktor Pincsuk és Gennagyij Bogoljubov vagyonát rendre 2,2 milliárd és 1,7 milliárd dollárban határozza meg. A rangsor ötödik helyén álló Konsztantyin Zsevago tőkéjének nagysága a cikk szerint 919 millió USD, az utánuk következő három helyezett, Szergej Taruta, Vitalij Hajduk és Oleg Mrktyan vagyona 753-753 millió dollár. Ahmetov, akinek a tavaly még 31,1 milliárdra becsült vagyonát a válság ugyancsak megtépázta, megmaradt 9,6 milliárdos tőkéjével az orosz milliárdosok listáját is vezeti, sőt ő a posztszovjet országok leggazdagabb embere. A cikk szerint az 50 leggazdagabb ukrán vagyona a válság következtében összesen 83,9 milliárd dollárral fogyatkozott, s jelenleg 28,9 milliárdot tesz ki, ami meghaladja Ukrajna éves költségvetését. A jelenlegi 1850 hrivnya (kb. 230 USD) körüli havi fizetés mellett az átlag ukránnak 282 ezer évig kellene dolgoznia és megtakarítania, hogy a TOP-50 listára felkerüljön.
A szupergazdag ukrán iparmágnások és nagyvállalkozók is megérezték a pénzügyi és gazdasági világválság hatását, a legfrissebb felmérés adatai szerint ugyanis a vagyonuk összértéke jelentősen elmarad a 2006-os szinttől. Az ukrán milliomosok és milliárdosok néhány hónap alatt legalább négy-öt évet, egyesek még többet „csúsztak vissza” – írta csütörtökön a korrespondent.net internetes ukrán hírportál. A válság legnagyobb vesztese az orgánum szerint Roman Lunyin, a Velika Kisenya (Nagy Zseb) nagyáruház-hálózat tulajdonosa, akinek 2009-ben 11-edére zsugorodott a vagyona. A leggazdagabb ukránok „elszegényedésének” mértékét jól mutatja, hogy a magazin 2008-as listájában szereplő 24 milliárdosból az idei rangsorban mindössze négy maradt. A szupergazdag ukránok listáját vezető Rinat Ahmetov vagyonának értékét a hírmagazin 9,6 milliárd amerikai dollárra becsüli, a második helyezett Igor Kolomojszkij dnyepropetrovszki pénzmágnás tőkéjének nagyságát 2,3 milliárd amerikai dollárra teszi, míg két további dnyepropetrovszki nagyvállalkozó, Viktor Pincsuk és Gennagyij Bogoljubov vagyonát rendre 2,2 milliárd és 1,7 milliárd dollárban határozza meg. A rangsor ötödik helyén álló Konsztantyin Zsevago tőkéjének nagysága a cikk szerint 919 millió USD, az utánuk következő három helyezett, Szergej Taruta, Vitalij Hajduk és Oleg Mrktyan vagyona 753-753 millió dollár. Ahmetov, akinek a tavaly még 31,1 milliárdra becsült vagyonát a válság ugyancsak megtépázta, megmaradt 9,6 milliárdos tőkéjével az orosz milliárdosok listáját is vezeti, sőt ő a posztszovjet országok leggazdagabb embere. A cikk szerint az 50 leggazdagabb ukrán vagyona a válság következtében összesen 83,9 milliárd dollárral fogyatkozott, s jelenleg 28,9 milliárdot tesz ki, ami meghaladja Ukrajna éves költségvetését. A jelenlegi 1850 hrivnya (kb. 230 USD) körüli havi fizetés mellett az átlag ukránnak 282 ezer évig kellene dolgoznia és megtakarítania, hogy a TOP-50 listára felkerüljön.
Már minden huszadik azonnali fizetés a qvik rendszerén keresztül fut
Száz forintból négy már valamilyen qvik fizetésen keresztül kerül a számlánkra az azonnali fizetési rendszeren belül – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt év elején – teszi hozzá – a fizetési kérelem, a negyedik negyedévben a QR-kódos fizetés robbant, ami azt bizonyítja, hogy a qvik végérvényesen kilépett a kísérleti fázisból, és a hazai fizetési rendszer érdemi részévé vált.
Ittas vezetés esetén a biztosítás is elvész
Ha egy ittas sofőr balesetet okoz, nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a biztosítási fedezetet is - hívta fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő portál vasárnap az MTI-nek küldött közleményében, utalva arra, hogy tavaly a húsvéti ünnepek alatt a rendőrség által ellenőrzött járművezetők közül 450 vezetett ittasan, 258 sofőr ellen büntetőeljárás is indult az alkoholszint mértéke miatt.
DeFi DAO-k átalakulásban: válságkezelés, tokenomika és a decentralizáció valódi próbája Bevezető
A decentralizált pénzügyek (DeFi) világa újabb fordulóponthoz érkezett: a legnagyobb DAO-k egyszerre próbálják kezelni a biztonsági kockázatokat, finomhangolni irányítási modelljeiket, és alkalmazkodni a gyorsan változó piaci környezethez. Az elmúlt hét eseményei azt mutatják, hogy a decentralizáció eszméje mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, a fenntarthatóság és a valós piaci működőképesség is.
Érzékelhető az AI-használat üzleti haszna, viszont a cégek fele még mindig lemaradásban van
A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat - derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat vizsgáló kutatásából.
Stabilcoin-átrendeződés 2026-ban: 315 milliárd dolláron a piac, miközben az USDC egyre közelebb ér az USDT-hez
A stablecoin-piac 2026 első negyedévében új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a teljes kriptoszektor összességében inkább visszahúzódó képet mutatott. A felszínen ez egyszerű növekedési sztorinak tűnhet, a számok mögött azonban jóval izgalmasabb folyamat rajzolódik ki: az USDC látványosan zárkózik fel, míg az USDT dominanciája már nem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
1,4 millió SOL ömlött a tőzsdékre: fokozódhat az eladói nyomás a Solana piacán
Az elmúlt 72 órában mintegy 1,4 millió darab Solana (SOL) érkezett kriptotőzsdékre, ami hozzávetőleg 110 millió dollárnyi tokenmozgást jelent. A láncon belüli adatok és a technikai kép együtt arra utalnak, hogy a piac rövid távon fokozott nyomás alá kerülhet, miközben a SOL árfolyama kulcsfontosságú támaszszintek közelében mozog.
Már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat délutáni adatai szerint már 126 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra. 2022-ben az országgyűlési választás előtt egy héttel közel 65 ezer levélszavazatot adtak le a választópolgárok.
Olcsó benzin, dráguló jövő: az árstop visszafogja a klímacélokat
Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a kormány által bevezetett és jelenleg is érvényben lévő üzemanyagárstop épp az ellenkező irányba hat. Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilis függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, a csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, nem tudatos zöld fordulatból.
Mi történik, ha több száz kutató ugyanazt az adatot elemzi?
Meglepő tanulsággal szolgált egy, a Nature-ben most megjelent nemzetközi kutatás: közel ötszáz elemző ugyanazt az adatállományt vizsgálva gyakran eltérő következtetésekre jutott. A tanulmány szerint az eredményeket jelentősen befolyásolják az elemzés során hozott módszertani döntések.
Folytatódott a forgalom erősödése a magyarországi szállodákban
A magyarországi szállodákban folytatódott a forgalom erősödése februárban: a belföldi és külföldi vendégek 1,55 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai szállodákban, ami 8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) honlapján közzétett februári Trendriportból.
