Sajtószabadság? Médiaérdekeltségeket halmoznak fel oligarchák
A lap megállapítja: az "oligarchák" és befektetési csoportok térnyerése a médiában egy azoknak a fejleményeknek a sorában, amelyek negyed évszázaddal a Berlini Fal leomlása után kérdéseket támasztanak a demokrácia és a szólásszabadság nyugati normáihoz való közeledést illetően.
Ahogy Oroszországban is, ebben a térségben is egyre növekvő aggodalommal figyelik a hatalom potenciálisan veszélyes koncentrálódását olyan emberek kezében, akik egyaránt szert tettek gazdagságra és politikai befolyásra, és egyre nagyobb ellenőrzést szereznek médiavállalatok felett - írta a lap. Körképében a The New York Times kiemeli a SME című liberális szlovák napilapot és az Új Szó című magyar nyelvű szlovákiai napilapot is kiadó Petit Press közelmúltbeli tulajdonosváltását. A kiadót a Penta Investments szlovák befektetői csoport vásárolta meg, amelyet a New York Times "jó összeköttetésekkel rendelkezőként" jellemez, és amellyel kapcsolatban megjegyzi, hogy a SME korábban tényfeltáró cikkekben foglalkozott vele.
A tulajdonosváltást követően a SME főszerkesztője, Matus Kostolny és a szerkesztőség több mint fele távozott a laptól, mert veszélyben látták a lap függetlenségét. A Penta a maga részéről visszautasítja, hogy politikai összeköttetésekkel rendelkező oligarchákhoz hasonlítsák, szóvivője kijelentette, hogy a csoportnak nincs közvetlen üzleti kapcsolata az állammal. Marian Lesko, a szintén a Penta tulajdonában lévő Trend üzleti magazin kommentátora ezzel szemben úgy vélekedett, "gyakorlatilag nem létezik többé a független média Szlovákiában".
Az amerikai lap további példaként említi, hogy Csehországban Andrej Babis mezőgazdasági nagyvállalkozó az ország legnagyobb kiadóvállalatát birtokolja, és emellett a pénzügyminiszteri tisztséget is betölti. Románia vezető televíziós csatornája, a jobboldali irányultságú Antena3 Dan Voiculescu, a pénzmosási vádak alapján tíz év börtönre ítélt milliárdos üzletember és politikus, a Konzervatív Párt (PC) alapítója médiabirodalmának része. Bulgáriában több oligarcha gyakorol ellenőrzést a médiavállalatok felett, egyikük a volt parlamenti képviselő Delian Peevszki, akinek Új Bulgária Médiacsoportja szoros kapcsolatban állt több, különböző pártösszetételű kormánnyal is.
..................................................................................................................................
Keresse meg a karácsonyi plusszpénzt! Bankbetétnél jóval magasabb hozamok ITT!
..................................................................................................................................
A lap Magyarországra kitérve azt írta, hogy a hírközlő média egy kiterjedt része közvetlen állami tulajdonban van, jelentős médiarészesedések felett pedig Orbán Viktor miniszterelnök köreihez tartozó személyek gyakorolnak ellenőrzést.
A New York Times ebben az összefüggésben Simicska Lajost említette név szerint, akit úgy jellemzett, hogy Orbán Viktor iskolatársa volt, és építőipari vállalata "bőkezűen részesedett állami megbízásokból". A lap ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy egyes hírek szerint a vállalkozó és a miniszterelnök között az utóbbi időben feszültté vált a viszony. A rendszerváltások után, amikor egyes kelet-közép-európai országokban nyugati - leginkább német, svéd, svájci és amerikai - sajtóvállalkozások felvásároltak korábban állami kézben lévő vagy állami hirdetésektől függő lapokat és tévétársaságokat, az újságírók azt tapasztalták, hogy a távoli tulajdonosoknak nincsenek érdekei a helyi politikában, és ez egy időre megkönnyebbülést jelentett számukra - állapítja meg a lap.
"Nagyon professzionális tulajdonosaink voltak, akik soha nem telefonáltak ide, hogy megpróbáljanak befolyást gyakorolni ránk" - mondta Kostolny. Amikor azonban a gazdasági helyzet 2008-ban romlani kezdett, a külföldi tulajdonosok legtöbbje úgy döntött, hazai üzleti alaptevékenységére összpontosít, és megválik közép- és kelet-európai médiavállalataitól, és a nyugati tulajdonosok és a hazai politikai realitások közötti távolság már kezdett hátrányként feltűnni. "Kiderült, hogy amennyire nem érdekelte őket a helyi politika, annyira nem érdekelte őket az sem, hogy kinek adják el a lapokat és milyen hatása lesz annak a cseh és a szlovák társadalomra" - idézte a New York Times Matus Kostolnyt.
