ScienNet reakció a tegnapi Népszabadság cikkre

A Népszabadság nyomtatott és on-line kiadásában 2010. április 21.-én, „Eltűnt a ScienNet-ügyfelek foglalója” címen cikk jelent meg, melyre való hivatkozással a ProfitLine.hu egy „Hová tűntek a ScienNet milliárdok?” című cikket jelentetett meg.

A cikk az alábbiakban kifejtettek alapján valótlan és a jó hírnevet sértő megállapításokat tartalmaz Leinemann Zsolt szerint.

Tények

Tekintettel arra, hogy a cikk szerzője kellően fogyatékos ismeretekkel rendelkezik a ScienNet-Rendszer vonatkozásában, engedje meg, hogy röviden leírjuk a valótlanságokat és azok helyreigazítását az igazságnak megfelelően.

Nem valós és rágalmazó az a cím, hogy „Eltűnt a ScienNet-ügyfelek foglalója”! A valós tényadat, hogy a ScienNet Törzsvásárlók a ScienNet saját kiadású és előállítású online utalványait vásárolhatták meg, vagy fizethették ki ellenértékük egy részét foglalóként, mely az utalványra letett foglalót és vásárlási elkötelezettséget jelentett a Törzsvásárlók részéről. A foglaló összege a Törzsvásárlókkal kötött szerződés értelmében időkorlát nélkül kiegészíthető az utalvány teljes értékére és levásárolható a Termékpartnereknél. Mivel a vásárlási utalvány a cég saját terméke, ezért az arra megfizetett foglaló, azaz vételár rész, a társaság saját pénzeszköze. Így a foglalóval a cég, mint saját pénzeszközével szabadon rendelkezhet, de figyelembe kell vennie a foglalóra vonatkozó szabályokat és a Törzsvásárlókkal, illetve Termékpartnerekkel kötött szerződésekben szereplő kötelezettségeket. Ezeket a kötelezettségeket természetesen a cég minden esetben figyelembe vette, minden ügyfél feltudta használni az utalványokra befizetett foglalóját, és a hatóság működésre vonatkozó engedélye után a jövőben is fel tudja használni a foglalóit. Nem tűnt el az ügyfelek foglalója! A törzsvásárlói szerződés Általános Szerződési Feltétele és mellékletei értelmében a foglalót egy megrendelt vásárlási utalvány értékébe olyan összegben lehet beszámítani, amennyi az adott utalvánnyal történő vásárlási érték után, a Termékpartner által a ScienNet részére fizetendő jutalék összege. Ennek értelmében egy példán keresztül leegyszerűsítve bemutatjuk Önnek a foglaló felhasználását (példa a teljesség igénye nélkül):

A megrendelt utalvány teljes értéke: 100.000 Ft, azaz

a Törzsvásárló által, a ScienNettől átvehető utalvány értéke: 100.000 Ft

Az utalványra előzetesen letett foglaló értéke: 10.000 Ft

Törzsvásárló által a foglaló kiegészítéseként fizetendő összeg: 90.000 Ft

Termékpartner által adott árengedmény (jutalék): 10%

Termékpartner árengedmény (jutalék) összege: 10.000 Ft

Mivel a fenti példa is szemlélteti, hogy a felhasználható foglaló értéke és a termékpartneri jutalék összege megegyezik (az egyiket a ScienNetnek kell utalnia a Termékpartner felé, a másikat a Termékpartner utalja a ScienNet felé), ezért a termékpartneri szerződés értelmében a 10.000 Ft elszámolása úgy történik meg a két fél között, hogy a ScienNet a jutalékkal csökkentett utalványértéket (a példában 90.000 Ft-ot) utalja át a Termékpartnernek, de a Törzsvásárló a teljes utalványértékkel (a példában 100.000 Ft-al) fizethet. Így tehát az előzetesen a cég saját termékére, azaz az online-utalványra letett összegekkel, mint saját pénzeszközével a ScienNet szabadon rendelkezhet, akár jutalékot is fizethet belőle azoknak, akik a vásárlási utalvány megszerzésére és azzal kapcsolatos elkötelezettségre megnyerték az újabb Törzsvásárlókat. Tehát a foglaló felhasználása jutalékfizetésre nem okoz likviditási problémát a ScienNetnek, hiszen annak fedezetére mindig ott van az éppen aktuálisan beváltott utalvány után fizetendő termékpartneri jutalék. Mivel a cég saját termékét értékesíti, és arra tesznek le foglalót a vásárlók, ezért, az összegekkel, mint saját pénzeszközzel rendelkezhet a ScienNet, mely nem ütközik jogszabályba. A fentiekre egy másik megszokottabb példát is bemutatunk:

Az ingatlan tulajdonosa megbíz egy ingatlan-ügynököt, hogy adja el a lakását. Az ügynök megszerzi a vevőt, aki leteszi a lakásra a foglalót, a lakás vételárának a 10%-át. Ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet a szerződés aláírása után az eladó, azzal a kitétellel, hogy az eladó visszalépése esetén tudnia kell a foglaló dupláját valamilyen pénzből visszaadnia vevőnek. A törvény szerint nincs előírva, hogy milyen pénzből. Eladó a foglalóból kifizetheti az ügynököt, aki természetesen igényli is a létrejött szerződés után a díjazását, függetlenül attól, hogy még a teljes vételár nem lett kiegyenlítve.

Tévesen állítják azt, hogy „A tagok többmilliárdos befizetéseinek nyoma sincs a virtuális számlákon”. A virtuális számlákon a befizetések ott vannak, nyilván vannak tartva a ScienNet szerverein és adathordozóin, de jelenleg a VPOP vizsgálat miatt a személyes web irodák és virtuális számlák nem elérhetőek és a VPOP engedélyéig, vagy hozzájárulásáig nem is lesznek elérhetőek. A virtuális számlák nevében is benne van az a tény, hogy azokon csak számok szerepelnek, az összegek a cég bankszámláján vannak, letéti számlán kezelve. Teljesen érthetetlen a számunkra az, hogy mire alapozza a cikk szerzője, hogy nyoma sincs a virtuális számlákon a pénznek, akkor, amikor ő sem tudja az egyébként egyéni jelszókkal levédett web irodákat megnézni, hiszen azok az interneten jelenleg nem elérhetőek. A kijelentés megtévesztő, félrevezető és rágalmazás vezethető le belőle.

A cikkben azt írják, hogy „mert a vámőrség lefoglalta a cég egyetlen szerverét”. Nem igaz ez a kijelentés, a ScienNetnek egyetlen szervere sem lett lefoglalva, mert olyan nem működött és nem működik Magyarországon. A ScienNettel szerződésben álló Adamasz Kft. szervere lett lefoglalva, mely adatmentést és gyorsítótár szolgáltatást végzett.

Valótlan az a mondat, hogy ”A gondosan felépített rendszer újraindításának és továbbműködtetésének az a legfőbb akadálya, hogy a tagság által befizetett összegek nagy részének „nyoma veszett”. A valós tény az, hogy minden bejövő és kimenő tétel a bankszámlán keresztül pontosan nyomon követhetőek és minden kimenő tétel a törzsvásárlói és termékpartneri szerződések szabályai és feltételei szerint kerültek kifizetésre. A fentiekben már részletesen taglalt foglaló felhasználási szabályok szerint egyértelmű, hogy a rendszer újraindításának nem lehet akadálya, ahhoz kizárólag a VPOP hozzájárulása és engedélye szükséges. A fenti mondatban az egyetlen helyes ténymegállapítás a „gondosan felépített rendszer” megfogalmazás volt.

A cikkben közölt, táblázatban szereplő számadatok nem felelnek meg a valóságnak, ezért kérjük a forrás megnevezését! A forrás feltételezhetően nem legális és publikus csatornákból származhat, ezért amennyiben nem nevezik meg a forrás személyét, úgy haladéktalanul jogi következményeket foganatosítunk. Ezzel kapcsolatban is várjuk válaszlevelüket.

Hamis az a megállapítás, hogy „A milliárdos kifizetéseket a tagok................., előre utalásaiból fedezték.” Az előreutalás közleménnyel befolyt összegeket a cég nem kezelte saját pénzeszközként mindaddig, amíg azokat vásárlási utalványokra nem fordították a Törzsvásárlók, így azokból, kifizetéseket sem eszközölt soha a ScienNet.

Valótlan az a mondatrész, hogy „Nemcsak vásárlással ..................................., avagy előre utalással is növelhette jutalékát és gyarapíthatta egyéb jogait.” Az előre utalással nem növelhette senki a rendszerben a jutalékát és nem gyarapíthatta jogait. Az ilyen közleményű, bankszámlára történő befizetések egy külön virtuális számlán vannak kezelve és vezetve, melyről a Törzsvásárló vásárlási utalványokat vásárolhat, foglalózhat, vagy visszakérheti az oda könyvelt összegeket átutalással a saját bankszámlájára.

A jó hírnevet sértő megállapítást tartalmaz a következő mondat: „Úgy tűnik, keresztet vethet a pénzére.” Minden Törzsvásárló a befizetett foglalóját időkorlát nélkül a szerződések és feltételeik értelmében felhasználhatják vásárlásra a foglaló kiegészítése után. Amíg a hatósági intézkedés tart, addig a törzsvásárlói szerződés ÁSZF 10.6. pontja értelmében vis maior esete áll fenn és a szerződés hatálya szünetel. Ahogy a vis maior esemény megszűnik pár nap múlva a Törzsvásárlók és a ScienNet használhatják a rendszert, a hatóság engedélyével, a magyar jogszabályok teljes betartása mellett.

Leinemann Zsolt

ügyvezető

Headmin Kft.