Simor - a többség a 25 bázispontos csökkentés támogatta
Az új alapkamat 6,25 százalék, 2006 júniusa és júliusa között szintre csökkent. Mivel a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon is elmaradhat a három százalékos céltól, a kamatdöntéseket döntően az ország kockázati megítélése és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság befolyásolja - magyarázta a jegybank elnöke.
"A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságra negatívan hatott Görögország leminősítése, a dubaji adóságtörlesztési probléma és egy osztrák bank államosítása. Ezek a fejlemények hatottak Magyarország kockázati megítélésére: megemelkedett a hosszabb állampapírok hozama, miként nemzetközi devizakötvényeink hozama, megnőtt az ország CDS felára, s valamelyest gyengült a forint árfolyama" - elemezte a döntés hátterét Simor András.
Az MNB kamatdöntő testülete az említett okok miatt nem automatikusan csökkentette 50 bázisponttal a kamatot, hanem a nemzetközi pénzpiacokat figyelve, s a fejleményekre reagálva döntött a 25 bázispont mellett- mondta az elnök. Arra a kérdésre, hogy hol lehet a kamatpálya alja, Simor András nem kívánt válaszolni, de megjegyezte, hogy "minden egyes kamatcsökkentő lépéssel közelebb kerülünk a kamatszint alsó értékéhez".
Magyarország számára fontos az euró, de annak bevezetési dátumát először a kormánynak, majd a kormánnyal együtt kell a Magyar Nemzeti Banknak kitűznie - mondta az elnök. Hozzátette: az elemzők többsége most 2014-re, egyesek 2015-re teszik Magyarország belépését az eurózónába. Simor András emlékeztetett arra, hogy a maastrichti követelmények közül az inflációs és a költségvetési kritériumot 2011-ben képes teljesíteni az ország, "az adósságállományunk jelenleg 80 százalékon áll a megengedett legfeljebb 60 százalék helyett, és a hosszú távú hozamoknál is eltérés van".
