Sokan vannak, de mennyien lesznek a családi cégek?
A vállalkozás világszerte leginkább családi vállalkozás
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Vállalkozásfejlesztési Központja, a Budapest LAB 2017-ben elsőként kezdte el a családi vállalkozások jellegzetességeinek, jellemző adatainak feltárását. A kutatás eredményeként elsőként lehetett megalapozott becslést tenni arra vonatkozóan, hogy hányan is vannak ezek a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő fontosságú cégek. A hosszú távú kutatási program keretében 2020-ban ismételt adatfelvétellel erősítették meg a BGE kutatói korábbi becslésüket, miszerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) valamivel több, mint fele, 58%-a tekinthető családi vállalkozásnak.
A BGE kutatói viszonylag szigorú definíciót alkalmaznak (a definíciós nehézségekről, érdekességekről itt olvashat bővebben), a legkisebb vállalkozások és a nem társasági formában működő mezőgazdasági vállalkozások például nem szerepelnek a mintában. A világ legnagyobb vállalkozás kutatása, a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) – amelynek hazai partnere 2020-tól szintén a BGE – definícióját alapul véve (amely kizárólag arra fókuszál, hogy a cégalapításnál a család a cég tulajdonosa vagy vezetője volt-e) az arány ennél is jelentősen magasabb, és nagyjából megfelel a nemzetközi, 75%-os átlagnak.
De lehet ez még ennél is több. A nemzetközi felmérés eredményei szerint a 3,5 évnél régébben működő, vagyis „megállapodottnak” tekinthető vállalkozások 81%-a, a felmérésben részt vevő közép-európai országok (Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország) esetében pedig ezeknek több, mint 90%-a családi tulajdonban van.
A nemzetközi felmérések szerint a családi vállalkozásokat a családtagok jellemzően együtt menedzselik, de nem osztoznak a tulajdonon. A felsővezetésben a hazai családi cégek jelentős részénél is dolgoznak családtagok (67%), és 2017-hez képest kevesebben vesznek részt formális szerep nélkül a vízió formálásában, vagy a hosszútávú, stratégiai döntéshozatalban – derült ki a BGE friss kutatásából. Ennek ellenére továbbra is igaz, hogy a családtagok gyakran bármilyen formális kapcsolat – tehát a vezetésben való részvétel, vagy alkalmazottként való közreműködés nélkül – is besegítenek szükség esetén a cég ügyeinek intézésébe.
A felkészületlenség, az nőtt
A családi vállalkozások utódlásának kérdése nem csak a kkv-kon belüli magas arányuk miatt kiemelt jelentőségű, hanem azért is, mert a magyar történelmi sajátosságok miatt jelentős részük szinte egyszerre kell, hogy szembe nézzen ezzel a kihívással. Mivel a magyar kis- és középvállalkozások jelentős részét a rendszerváltás környékén alapították, tulajdonosaik-vezetőik pedig sokan most érik el, vagy pár éve lépték túl a nyugdíjkorhatárt. A BGE Budapest LAB 2020-as adatai szerint a következő 10 évben a családi cégek negyedét érinti a téma, megfelelő utód hiányában pedig a cégek akár be is fejezhetik a működésüket.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress? ITT kiszámolhatod!
A Global Entrepreneurship Monitor globális kutatás eredményei szerint szakpolitikai szempontból kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozó családok vállalkozói ambícióinak és működésük fenntarthatóságának támogatása, tekintettel az új vállalkozások alapításában és a stabil foglalkoztatásban betöltött szerepükre. A nemzetközi szakértők szerint így megfontolandó olyan kormányzati programok kidolgozása, amelyek a vállalkozó családokat segítik cégük fejlesztésében és fenntartásában – ahogy ez Magyarországon már el is kezdődött.
A magyar, többségében még az első generációváltás előtt álló kisvállalkozások mintegy fele (49%-a) egy házaspár tulajdonát és munkáját fogja össze. 2017-hez viszonyítva még csökkent is azon cégek aránya, ahol az alapító gyermeke, vagy szülei is tulajdonosai a cégnek. Tekintetbe véve, hogy az utódlás kiemelten fontos lépése a tulajdon átruházása, ez nem feltétlenül tekinthető örvendetes fejleménynek.
A generációváltás mindenképpen nagy kockázat, a cégek jelentős többsége (mintegy 70%-a) világszinten sem éli túl. A sikeres átadásra való felkészülés pedig még akkor is évekbe telik, ha megvan az ideális és elkötelezett utódjelölt. Ennek fényében tragikusnak mondható, hogy a családi cégek 66%-a saját bevallása szerint nem rendelkezik nemhogy írott, de akár csak szóban létező utódlási stratégiával sem. Bár 2017 óta valamivel nőtt azon cégek aránya, ahol írásban rögzített stratégia támogatja a generációváltást, ez azonban még mindig csak 11%-ot jelent. Csak kissé árnyalja a képet, hogy a hazai kkv-k inkább kicsik, mint közepesek, így általában is kevésbé jellemző rájuk bármilyen formalizáltság és tudatos, stratégiai működés.
A cégutódlás lehetséges módozatai közül a családi vállalkozások a BGE kutatása szerint még a 2017-esnél is határozottabban csak a családon belüli átadást tartják elképzelhetőnek mind a cégtulajdon, mind a vezetés esetében. A generációváltó családi vállalkozások (tehát azok, akiknél a következő 10 évben lesz, vagy az elmúlt 5 évben volt esedékes a váltás) 89% százaléka családtagnak adná át a cég tulajdonát és vezetését. Ez komoly problémákat okozhat, mivel korábbi kutatások eredményei szerint a családi vállalkozás átvétele sok esetben nem jelent vonzó alternatívát a családtagok következő generációja számára. A családi vállalkozások sikeres generációváltásának tehát fontos feltétele, hogy az alapítók szükség esetén elfogadják a külső tulajdonosnak, vezetőnek való átadást, és erre fel is készítsék a cégeket.
„Ez érzelmileg sem könnyű feladat, de nehézséget jelent az is, hogy a családi cégek jellemzően kevésbé formalizáltan működnek, így egy külső szereplő bevonása sok esetben komoly előkészítést igényel például a családi és a cégvagyon szétválasztása, vagy a szervezeti működés formalizálása
szempontjából” – hangsúlyozta Dr. Radácsi László, a Családi Vállalkozás Kutatási program vezetője.
Innováció helyett biztonság
A széles értelemben vett innovációs hajlandóság a cégek versenyképessége szempontjából eddig is fontos volt, de talán minden eddiginél fontosabbá, sok esetben akár a túlélés kulcsává tette a koronavírus járvány.
Nemzetközi szinten a családi vállalkozások innovációs aktivitása magas, sajnos a magyar családi cégek nem annyira hozzájuk, inkább a többi magyar kkv-hoz hasonlítanak e tekintetben. 36%-uk semmilyen innovációt nem hajtott végre az elmúlt két évben, vagyis sem termékében/szolgáltatásában nem fejlesztett, nem kutatott fel új piacokat, új alapanyag beszerzési forrást, nem hajtott végre jelentősebb belső folyamatfejlesztést és nem foglalkozott a cég hatékonyabbá tételével.
A „megállapodott”, legalább 3,5 éve működő családi cégek innovációs hajlandósága nemzetközi szinten is alacsonyabb, amit magyarázhat, hogy számukra kiemelten fontos a vagyon megőrzése, amelyet nem szívesen tesznek ki az innovációval együtt járó kockázatoknak.
„Ez a fajta, biztonságra törekvő működés alapvetően jellemző a családi vállalkozásokra, hiszen esetükben az alapítók egyik fő motivációja a vállalkozásra a biztos jövedelem megteremtése. Ez a szemléletmód viszont időnként ellentmond az akár a rövid távú biztonság kockáztatásával is kockázatvállalásra és a növekedés ösztönzésére épülő vállalkozói szemléletnek” – magyarázza Dr. Radácsi László, a BGE kutatási programjának vezetője.
Az innovációt a koronavírus-krízis sem pörgette fel. A családi vállalkozások túlnyomó többsége az egészségügyi szabályokon (46%) változtatott csupán. A következő leggyakrabban említett változás az online értékesítés fejlesztése volt, de ezzel alig 9% foglalkozott.
A növekvő cégeknek a járvány sem ártott
A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági hatások a családi vállalkozásokat nem érintették a többi kkv-tól eltérő módon. A családi cégek 51%-ában a járványnak nem volt jelentős hatása az üzleti tevékenységre, további 5,2% esetében pedig egyenesen élénkítően hatott arra. Azon családi vállalkozások, amelyek úgy nyilatkoztak, hogy a COVID-19 első hulláma hatással volt az üzletmenetükre, átlagosan 25%-os bevételcsökkenést vártak 2020 végére, az év elején tervezetthez képest.
A járvány első hulláma alatt a családi cégek a többi kkv-hoz hasonlóan igyekeztek megtartani a meglévő munkaerőt. Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre (a cégek mintegy 60%-ában), ott a legnagyobb arányban szabadságolás és a csökkentett munkaidő bevezetése mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre – függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó – 13%-nál került sor.
Nem túl meglepő módon, a járvány előtt is kedvezőbb helyzetben lévő vállalkozások kevésbé szembesültek negatív hatásokkal. A járvány előtt dinamikusan növekvő családi cégek 66,7%-a továbbra is kiegyensúlyozott, 25%-uk pedig dinamikus növekedésre számít a következő 5 évben.
