Sólyom: az alaptörvény rendszerhibája az Ab-kontroll teljességének korlátozása

Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László volt köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság (Ab) egykori elnöke ugyanakkor úgy látja: azzal, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése, az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól", s működtetője a begyökerezett alkotmányos kultúra lesz, amelynek hordozója "mégiscsak a jogászi szakma".

Sólyom László a csütörtökön megjelenő HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írását - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - arra az álláspontra alapozza, hogy az új alaptörvényt nem légüres tér várja, hanem az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúra, amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni.
    

A volt államfő szerint az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, ezért kell az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra, ezért kell ismerni a szavak egyezményes jelentését, s részt venni abban az intellektuális és politikai közösségben, amely azokat a maga kora számára folyamatosan értelmezi. S ezért van szükség az alkotmány értelmét kötelezően megállapító szervre, az Ab-re.
    

Mint kifejti: a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget elnyert politikai erők az új alkotmánnyal a korszakhatárt akarták kifejezni, a rendszerváltást megtestesítő alkotmányt "mindenestől a múltba utalták", és húsz év sikertelenségeiért, csalódásaiért bűnbakká tették. Az Ab első elnöke úgy véli, "ellenség kreálása helyett" jobb lett volna a régi alapokon építkezni tovább, ám a "forradalom" ideológiájához a régi legyőzése illett.
   

 Sólyom László szerint nyilvánvaló: az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban az alkotmányos kultúrával, sőt sokban szembefordult vele, e kultúra hiánya pedig a régi alkotmány módosításakor már az újat formálta. Hozzáteszi, hogy a sarkalatos törvények megalkotásának módszere ugyanígy kívül áll a hagyományos alkotmányos kultúrán. Sajnálatos példának tartja erre a bírósági és az egyházügyi törvényt. "Feltételeznünk kell, hogy az ellenséges hozzáállás nem is a régi alkotmánynak szólt, hanem az azzal összhangban kiépült alkotmányos kultúrának. Bár az alkotmányosság újfajta felfogása a régi alkotmánnyal szemben jelentkezett, annak hatályvesztése után is folyamatos" - írja, hozzátéve: a mai gyakorlat azon alapelv megtöréséről tanúskodik, amely szerint nincs az alkotmány fölött még magasabb norma, s a kormányfőtől a képviselőkig számtalan nyilatkozatban tették egyértelművé, hogy itt elvi hozzáállásról van szó, "a kétharmados többség akaratának nem állhat útjába semmi, maga az alkotmány sem".
    

A volt elnök kifogásolja, hogy olyan részletszabályok kerültek az alaptörvénybe és az átmeneti rendelkezésekbe, amelyek alkotmányossága kérdéses. Így viszont már nem lehetnek Ab-kontroll tárgyai. Példaként említi a tényleges életfogytiglani büntetést és a legfőbb ügyész jogosítványát annak eldöntésére, melyik bíróság előtt emeljenek vádat. S utóbbi beiktatása azután történt - idézi fel -, hogy az Ab kimondta az ugyanilyen tartalmú törvény alkotmányellenességét. Az alkotmány alapjait sértőnek tartja a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítását is a mandátuma közepén, alkotmány- és törvénymódosításokkal. Bírálja azt is, hogy "rendszerré vált" az érdemi módosítások bevitele a Házba zárószavazás előtt.
    

Szavai szerint az alkotmány pusztán formális felfogásának, napi politikai eszközzé lefokozásának tükrében kétszeresen is visszás és hiteltelen az alaptörvény köré elrendelt állami kultusz.
    

Elviseli-e majd az új alaptörvény ezt a fajta alkotmányos valóságot, vagy korrigálja? - teszi fel ezek után a kérdést Sólyom László. Válaszában rámutat, hogy az 1989-1990-es alkotmány és az új alaptörvény között a szövegek értelmét tekintve sok tekintetben folyamatosság van, ami az alkotmányos kultúra túlélésének, fejlődésének alapja lehet. Nem mond ellent ennek szerinte az, hogy az alaptörvény szövegében számos ellentmondás, rögtönzés vagy nem oda való szabály van.
    

Egy alapvető rendszerhibát azonban lát az egykori Ab-elnök az alaptörvényben: az Ab-kontroll teljességének elvételét. A költségvetési és a közterheket szabályozó törvények fölötti alkotmányossági vizsgálat kizárása azt jelenti - írja -, hogy egy fontos területen lehetséges alkotmányellenes törvények meghozása, alkalmazása. "Ez az alkotmány értelmének mond ellent. (...) Az alkotmány azért alapnorma, mert minden más jogszabály érvényessége belőle ered. A vele ellentétes törvény tehát eleve semmis. Ezt nem engedi az alaptörvény még megvizsgálni sem, s ez a hiány és ellentmondás az egész rendszer alkotmányosságát elvi alapon kétségessé teszi" - fejti ki.
    

Kritizálja az alaptörvény könnyű módosíthatóságát is, ezzel ugyanis szerinte a törvény nyitva áll mindazon anomáliák előtt, amelyek eluralkodtak a törvényhozásban, s a gyakorlatilag korlátlan módosítás miatt az alaptörvény engedelmes eszközzé válik a napi politika kezében.
    

Sólyom László szerint a baj gyökere az alkotmány formális felfogása, önnön értékének és az egyes jogok, alapintézmények értéktartalmának teljes figyelmen kívül hagyása. "Ami betű szerint megtehető, megteszik! Az értékek negligálását azonban nem pótolja az alaptörvény ideológiai feldúsítása. Ez nyilvánvalóan nem illik alkotmányos kultúránkba" - hangsúlyozza.
    

Írása végén a volt államfő azonban rámutat: most, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése és az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól. Működtetője az élő és begyökerezett alkotmányos kultúra lesz", amely kultúrát "mégiscsak a jogászi szakma hordozza". A magyar alkotmányos kultúrának hatalmas jogi tartalékai és támaszai vannak. Mégis elsősorban a magatartásban – s most különösen: a tartásban él - zárja sorait Sólyom László. (MTI)

Egy felmérés szerint nagyobb pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek a csehek, mint korábban

Nagyobb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek és jobban spórolnak a csehek, mint korábban - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az Ipsos közvélemény-kutató intézet készített júniusban a Home Credit pénzügyi csoport megrendelésére.
2025. 07. 22. 12:00
Megosztás:

Az Ethereum új korszakba lép: egyre több cég veszi fel a mérlegébe a második legnagyobb kriptót

A vállalati szektorban eddig főként a bitcoin számított mérlegre vehető digitális eszköznek. Most azonban egyre több cég ismeri fel az Ethereum – vagyis az ether (ETH) – valódi értékét, és tesz vele komoly fogadásokat. Már nem csak a decentralizált pénzügyek jövőjére, hanem az Ethereum-alapú tokenizációra is építenek. A trend nem véletlen, és komoly pénzeket mozgat meg.
2025. 07. 22. 11:00
Megosztás:

Nagy Márton a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara újonnan kinevezett elnökével egyeztetett

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Dr. Keszte Róbertet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) újonnan kinevezett elnökét, Barbara Zollmannt a DUIHK ügyvezető elnökségi tagját, valamint Dirk Wölfert a DUIHK kommunikációs osztályvezetőjét.
2025. 07. 22. 10:00
Megosztás:

Rekordszámú felvételiző, bővülő kínálat, lassuló drágulás, több vevő és kevesebb bérlő – ilyen lesz az idei a 2025-ös albérletszezon

Július 23-án, szerda este a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindul az idei albérletszezon. Az ingatlan.com legfrissebb adatai alapján a bérleti díjak emelkedése továbbra is mérsékeltebb, mint a lakásáraké, ráadásul a kínálat bővülése tovább fékezheti az albérlet-drágulást.
2025. 07. 22. 09:00
Megosztás:

Saját épületeit már kizárólag zöldárammal látja el az E.ON

Tavaly a vállalatcsoport 70 telephelyét üzemeltette teljes mértékben megújuló elektromos árammal . Az E.ON teljes szén-dioxid-kibocsátása 2019-hez képest 84 százalékkal csökkent. 2024-ben összesen több mint 160 milliárd forintot fordított energiahálózatainak fejlesztésére a vállalat. A nemek közötti bérkülönbség az E.ON-nál sokkal kisebb, mint a magyarországi átlag és az Európai Uniós elvárás.
2025. 07. 22. 08:00
Megosztás:

Albérletek biztosítása: a bérbeadó vagy a bérlő köti a lakásbiztosítást?

Két nap múlva, szerdán hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, az ezt követő hetekben pedig ismét felpörög az albérletpiac: több ezer diák próbál majd az új tanintézménye közelében számára kedvező feltételekkel albérletet találni. E feltételek között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, sok esetben csak a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy kötöttek-e megfelelő biztosítás a bérleményre.
2025. 07. 22. 06:00
Megosztás:

Átadták a Zalaegerszeget Teskánddal összekötő új kerékpárutat

Átadták hétfőn a Zalaegerszeget Teskánddal összekötő több mint négy kilométeres új kerékpárutat, amit közel 600 millió forint európai uniós támogatásból valósítottak meg - tájékoztatta a város önkormányzata hétfőn az MTI-t.
2025. 07. 22. 05:00
Megosztás:

Magyarország a végsőkig kitart az orosz gáz mellett, szemben a V4 országokkal

Az orosz gázról való leválás radikális fordulatot hozott Európában, de a V4-országok eltérő utakat választottak: Lengyelország norvég gázzal és hőszivattyúkkal vált, Szlovákia az LNG és az azeri gáz mellett tette le a voksot, Csehország a szénről áll le. Eközben Magyarország továbbra is kitart az orosz behozatal mellett, miközben vészesen közeledik a 2027-es uniós importstop. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének energiaföldrajzi munkacsoportja dr. Munkácsy Béla vezetésével elemezte a helyzetet melyet a masfelfok.hu publikált.
2025. 07. 22. 04:00
Megosztás:

Nincs több haladék, augusztustól élesednek az amerikai vámok

Howard Lutnick kereskedelmi miniszter vasárnap kijelentette, hogy augusztus 1. a határidő, amikor is minden országnak meg kell kezdenie a vámok fizetését az Egyesült Államok számára. Lutnick ugyanakkor hozzátette, hogy az USA augusztus 1. után is nyitott a tárgyalásokra.
2025. 07. 22. 03:00
Megosztás:

Gyengélkedik a luxuspiac: 5,5 százalékkal csökkent a Burberry negyedéves bevétele

A brit Burberry Group, a világ egyik vezető luxus ruházati és kiegészítő termékeket forgalmazó cégének bevétele 5,5 százalékkal csökkent a június végével záródott pénzügyi első negyedévében.
2025. 07. 22. 02:00
Megosztás:

A Stellantis 2,3 milliárd euró veszteséggel zárt az első fél évet

A Fiat Chrysler és a PSA Group egyesüléséből létrejött Stellantis NV autógyártó a nem végleges adatok szerint 2,3 milliárd euró veszteséggel zárta az első fél évet, szemben az egy évvel korábbi 5,6 milliárd eurós nettó nyereséggel.
2025. 07. 22. 01:00
Megosztás:

Szerdán hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat

Szerdán hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat; a fiatalok 20 órától kapnak sms-t az eredményről - mondta a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában.
2025. 07. 22. 00:05
Megosztás:

Több szakaszon is megújul a budai villamospálya

Július 26-tól felújítási munkák kezdődnek a főváros XII. kerületében az 56-os, a 61-es és 59-es villamosok vonalán - tudatta a BKV Zrt. közleményben az MTI-vel hétfőn.
2025. 07. 21. 23:00
Megosztás:

Új tagokkal bővül az S&P 500 tőzsdeindex

Pénteken tőzsdezárás után jelentették be, hogy a Block július 23-tól bekerül az S&P 500 indexbe, átvéve a Hess olajvállalat helyét, melyet a Chevron felvásárolt.
2025. 07. 21. 22:00
Megosztás:

Orbán Viktor is segített: jól alakultak a Ryanair számai

A Ryanair ma reggel publikálta a 2026-os pénzügyi év első negyedéves eredményét.
2025. 07. 21. 21:00
Megosztás:

Nyomás alatt maradhat az olaj árfolyama

A WTI nyersolaj határidős ára hétfőn hordónként 67,3 dollár volt ma reggel, a Brent pedig 69 dollár körül mozgott.
2025. 07. 21. 20:00
Megosztás:

Nézz rá az EURÓ árfolyamra! Mi a furcsa?

Pénteken minimális mozgások jellemezték a hazai devizapiacot, 399 körül oldalazott a forint az euró ellenében.
2025. 07. 21. 19:00
Megosztás:

Több ezer járművezetőt ellenőriztek a rendőrök Budán

Közlekedésbiztonsági akció keretében 2347 járművezetőt ellenőriztek a rendőrök a hétvégén Budán, 23 esetben merült fel ittas járművezetés gyanúja - írta a rendőrség hétfőn a honlapján.
2025. 07. 21. 18:00
Megosztás:

Farkaséhség

Több alkalommal írtunk róla, hogy mintha valamiféle rózsaszín köd, túlzott optimizmus uralkodna a részvénypiacokon, főleg az amerikai piac esetében.
2025. 07. 21. 17:00
Megosztás:

Már több mint félszáz cég fejlesztési terveiről született döntés a Demján Sándor Tőkeprogramban

A Kormány mindent megtesz a hazai kkv-k termelékenységének növelése, méretugrásuk elősegítése és beruházásaik támogatása érdekében. A Demján Sándor Program keretében a Kormány több, mint 1.400 milliárd forintnyi forrással támogatja a vállalkozások megerősítését, így nemcsak a gazdaság fejlődéséhez, hanem a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.
2025. 07. 21. 16:00
Megosztás: